Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Pilkhoffer Mónika: Pécs dualizmuskori építészetének forrásai és segédletei a Baranya Megyei Levéltárban / 41–48. o.

gasra épülhettek. Egy lakóhelyiségnek 4 méter mélységgel és 3 méter szélességgel, és legalább 3,15 méter belmagassággal kellett rendelkeznie. A III. és IV. építési zónában tetszés szerinti anyagból és modorban lehetett építkezni, de a 12 m

2 alapterületű szobák mennyezetének itt is el kellett érnie a 2,60 métert. Az első három kerületben a házak fedésére csak tűzbiztos anyag (cserép, pala, réz, bádog) volt alkalmazható. Az építési anyagok minőségét a téglák méretéről 1898-ban hozott rendelet biztosította.

15 Pincében és szuterénben tilos volt lakást berendezni. Kamrákat, bódékat és árnyékszékeket nem lehetett az utcavonalra helyezni. Az I. és II. kerületben továbbra sem engedték a falakat fehérre meszelni. Ugyanitt nem lehetett az egészségre ártalmas gyárakat sem építeni. Az 1888-as pécsi építési szabályrendelet megjelenése a többi törvényhatósági jogú városhoz képest elég későinek tűnik, ugyanakkor övezetes rendszerének köszönhetően korszerűbb volt ezeknél. Pécsett a korszakban nem készült városrendezési terv, így az építési szabályrendelet jelentette a város térbeli fejlődésében az egyetlen szabályozó erőt, mindemellett nagy szerepet játszott a tűzbiztos, szilárd építőanyagok használatának terjedésében.

16 A magánépítkezések A magánépítkezések tervdokumentációi Pécs város tanácsának közigazgatási iratai között találhatók.

17 Az ide tartozó összes ügy iratait a város 1940-ig együtt kezelte annak ellenére, hogy a belügyminiszter 1902. évi 125.000. számú rendelete hatására bevezették az osztályrendszert. Ez azt jelentette, hogy „az iratok az irattárban az alapszámos rendszeren túlmenőleg — vagyis csupán az egyes ügyek iratainak összekapcsolásán felül — megfelelő szakosztályokban (kútfőkben) tartalmuk szerint is csoportosíttatnak. "

ls Ettől kezdve az iratokon feltüntették ugyan az ügyosztályokat, de sem a gazdasági és építési ügyeket jelölő C (majd 1926-tól F jelű műszaki), sem a többi ügyosztály anyagát nem kezelték külön.

19 Ennek a korabeli ügyintézési gyakorlatnak a következtében egy konkrét épület terveinek a felkutatása az utca és a házszám ismeretében olyan vállalkozás, mintha tűt keresnénk a szénakazalban.

2

" Egy lakóház építési iratainak megtalálásához ezért a kutatónak előzetesen, más forrásokból kell informálódnia. Első lépésként a dualizmuskori térképek

21 áttekintése javasolható, amelyek segítségével meggyőződhetünk arról, hogy a 1S E szerint a falazótéglának 29 cm hosszúnak, 14 cm szélesnek és 6,5 cm vastagnak; a cserépnek 37 cm hosszúnak és 18,5 cm szélesnek kellett lennie. (Vö. BML: IV. 1418. Pécs város szabályrendeletei, 56. sz.) "' A szabályrendeletek közül építészettörténeti kutatáshoz felhasználható még: 7.sz. Szabályrendelet a házbérfülérek beszedése és kezelése tárgyában 1910.; 9,sz. Pécs szab. kir. város lakbérleti szabályrendelete 1907.; 37.sz. Szabályrendelet tervezet az ideiglenes adómentességben részesülő új házak közösségi pótadómentességéröl 1907.; 89.sz. Szabályrendelet a kőműves munkával foglalkozó munkaadók és segédszemélyzeteik munkarendjéről az 1884. évi XVII. te. alapján Pécs szab. kir. város területére 1904. 17 BML: IV. 1406. b. 18 Magyarországi Rendeletek Tára. 32. évf. (1902) II. kötet, Budapest, 1902. 1283. " A levéltárban a közelmúltban lezajlott munkának köszönhetően a város közigazgatási iratai ügyosztályonként szét lettek bontva, ami lényegesen megkönnyíti az 1902 utáni építkezések kutatását. 20 A levéltár fondjegyzéke IV. 1423. szám alatt Pécs Város Mérnöki Hivatalának iratait (1881-1935) jelöli. A 8,4 folyóméternyi anyag rendkívül vegyes, pontosan nem is tudható, hogy mit tartalmaz, de az biztos, hogy építési tervek nincsenek benne. 21 BML: XV. 3. e. Pécs város térképei (1877., 1892., 1895., 1904., 1909., 1911., 1913., 1916/17.) 43