Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Pilkhoffer Mónika: Pécs dualizmuskori építészetének forrásai és segédletei a Baranya Megyei Levéltárban / 41–48. o.

PILKHOFFER MÓNIKA PÉCS DUALIZMUSKORI ÉPÍTÉSZETÉNEK FORRÁSAI ÉS SEGÉDLETEI A BARANYA MEGYEI LEVÉLTÁRBAN

1 Nincs könnyű helyzetben az, aki a Baranya Megyei Levéltár építészettörténeti forrásainak kutatására vállalkozik.

2 Részben a kutatás nehézségeivel és időigényességével magyarázható, hogy a témával foglalkozó művészet- és helytörténészek sok évtizedes munkássága ellenére eddig nem született egyetlen összefoglaló munka sem Pécs építészetéről. Az átfogó jellegű feldolgozás valójában az egyes korszakok esetében is teljesen hiányzik. A klasszicizmus legjelentősebb helyi építőmesterének munkásságáról

3 és a századforduló építészetéről

4 megjelent önálló köteteken kívül főleg néhány jelentősebb építész életére illetve egyes architektúrákra vonatkozó tanulmány látott csak eddig napvilágot. A pécsi barokk építészettel kapcsolatban utoljára 1942-ben jelent meg publikáció,

5 és még a helytörténeti jelentőségén túlmutató bauhauslerek életmüvéről vagy az 1950-es évek végén kikísérletezett egyedülálló pécsi paneltechnológiáról is csak szórványos ismereteink vannak.

6 A munkát tovább nehezíti, hogy Pécs várostörténeti monográfiával sem rendelkezik,

7 mely a gazdasági-társadalmi folyamatoktól erősen függő építészet eredményeinek értékeléséhez nyújthatna alapvető segítséget. Pécs építészettörténetének feltárása pedig nemcsak a helytörténet, de a város tervszerű továbbépülése, a hatékony műemlékvédelem, illetve a túlságosan a fővárosra koncentráló magyar építészettörténet szempontjából is fontos lenne. A rendkívül nagy mennyiségű forrásanyagból most csak Pécs dualizmuskori építési irataival foglalkozunk, utalva a korábbi vagy későbbi időszak eltérő forrásadottságaira. Építési szabályrendeletek Az építészettörténeti források ismertetését az építési szabályrendeletekkel kezdjük, mivel ezek határozták meg a korszak építkezéseinek feltételeit, az építési dokumentációk jellemzőit. A dualizmus időszakában két építési szabályrendelet volt érvényben: az első, 1865-ben megjelent szabályozást 1888-ban követte az újabb.

8 1 A tanulmány az Oktatási Minisztérium Deák Ferenc Ösztöndíjának támogatásával készült. 2 Itt szeretnék köszönetet mondani a Baranya Megyei Levéltár minden munkatársának, akik évek óta segítik a munkámat. Külön köszönettel tartozom Nagy Imre Gábor osztályvezető fölevéltárosnak, aki nagy szerepet játszott ennek a tanulmánynak a megszületésében. 3 SONKOLY KÁROLY: A klasszicista Pécs építőmestere: Piatsek József (1781-1854). Pécs, 2003. 4 PILKHOFFER MÓNIKA: Pécs építészete a századfordulón (1888-1907). Pécs, 2004. 5 GOSZTONYI GYULA: A barokk Pécs. (Pécs műemlékei sorozat) Pécs, 1942. 6 A két világháború közötti építészet kutatásával kapcsolatban elsősorban MENDÖL ZSUZSANNA nevét kell kiemelnünk. Örvendetes áttörésnek tűnik, hogy a pécsi Pro Pannónia Kiadó a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 projekthez kapcsolódva az összes pécsi bauhausos életművéről kétnyelvű monográfiát tervez kiadni, melynek első kötete — BAJKAY ÉVA: AZ utópia bűvöletében. Weininger Andor. Pécs, 2006. — a napokban került a könyvesboltokba. 7 A Pécs Története Alapítvány konferenciák szervezésével, forrás- és tanulmánykötetek kiadásával 1992 óta irányítja a várostörténeti kutatásokat. A fő cél, Pécs kis- és nagymonográfiájának megjelentetése azonban pénzügyi okok miatt állandó késedelmet szenved. * Baranya Megyei Levéltár (BML): IV. 1406. b. Pécs város tanácsának közigazgatási iratai 1078/4439/1865. és IV. 1418. Pécs város szabályrendeletei 60. szám 41