Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Polgár Tamás: A Somogy Megyei Levéltár történetének margójára egy 1865. évi levéltári leltár alapján / 35–40. o.

rabbi somogyi vonatkozású dokumentumokat másolta be, melyek régi jegyzőkönyvekből vagy egyéb magániratokból származtak. E kötetből értesülünk az 1710-es szigetvári megyei közgyűlésről, melyet a visszanyert megyei önállóság kezdő dátumának tartunk.

11 1865-ben a leltár szerint a vármegyei közgyűlési jegyzökönyvek 1846-ig voltak bekötve és tegyük hozzá valószínűleg letisztázva is. A jegyzőkönyveket 1843-ig Bezerédy Pál (levéltáros 1828-1846 között) tisztázta és köttette, a következő három év elkészítéséről nincs tudomásunk, az 1846 utáni jegyzőkönyvek pedig már Nagy Lajos munkáját dicsérik. Nagy Lajos Levéltári Kis Tükör című három kötetes kéziratos munkájában

12 az 1849-ig bezárólagos jegyzőkönyvi inunkat Bezerédynek tulajdonította. E leltár is bizonyítéka annak, hogy a munkát saját maga fejezte be. Hogy mennyire nem irategyüttesekben, hanem lokálisan gondolkodott Nagy Lajos a leltár elkészítésénél, jól példázza a közgyűlési iratanyag. Mivel a jegyzőkönyvek és az iratok nem egy helyen voltak, a leltárban különböző tételeken szerepelnek. Az iratok a 21. tételen (helyük a vasajtós nagy levéltár 1, 2, 3. osztálya), a jegyzőkönyvek a 39. tételen (helyük a vasajtós nagy levéltár 4. osztálya) találhatók. A török hódoltság zavaros állapotainak levéltárra gyakorolt káros hatását másban is mérhetjük. A leltár mindössze 7 darab nemesi címeres levelet említ. E mellett azért szerencsére megmaradtak a nemesi lajstromok. Az összeírások közül csak az 1720-es és az 1828-as szerepelt a leltár elkészítésekor. Szerencsére a feudálisnak mondott időszak nagyobb egyéb megyei iratsorozatai, a kérelemlevelek, a bírósági jellegű iratok nagyrészt megmaradtak és bekötve, letisztázva rendelkezésünkre is állnak. De találunk olyan anyagot is ami, sajnos az 1865. évi leltárban megvolt, de azóta elveszett. A 42. tétel alatt azt látjuk, hogy 90 kötet (vagy csomó) 1695 és 1786 közti büntetőperes irat volt 1865-ben. Azóta az iratok nagy része eltűnt és ma csupán három doboz 1786 előtti régebbi processust őriz a levéltár. Sajnos minden nagyobb irategyüttesről nem tudunk szólni, így most csak néhány érdekességet emelnénk ki. Az 59. számú tétel alatt a leltárban a statútumokat és rendszabályokat vette fel a levéltárnok. Egy csomót ad meg itt mennyiségül, valószínűleg ez a csomó adta a későbbi Nagy Lajos által összeállított vármegyei statutalia állag alapját. Itt kell megemlíteni, hogy van, amiről Nagy Lajos sem tudott és csak nemrégiben fedeztük fel. A Csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium és Altalános Iskola méltán híres régi könyvtára őrzi az 1806-ban Szokolay Dániel aljegyző által összeállított 17101806 közti időszakot felölelő vármegyei statútum gyűjtemény vaskos kötetét. A kötet Sárközy István (1824-1836 között Somogy vármegye másodalispánja) könyvhagyatékából került elő, valószínűleg hivatali működése során használta, és nála maradt.

13 A megyében divatozott régi hegyi articulusok nyomtatott példányai a leltár 92. tételeként szerepel. Valószínűleg az 1776. évi megyei statútum, községi, helyben átírt és használt példányai lehettek. Sajnos már ez sincs meg, pedig jelentősen megkönnyítené a kutatást. Ami megmaradt és érdekes, a levéltár őrizetében ma is meglevő X.105. Somogy Megyei Birkatenyésztő Társaság iratai 1836-1843. egy csomónyi iratanyaga. Valószínű, hogy a társaság megszűnte után a levéltárba adta iratait és így maradhatott meg az utókornak. " A jegyzökönyvekről és a vármegyei közgyűlés anyagáról lásd: KANYAR, 32-34.; TÓTH PÉTER: Somogy vármegye közgyűlési jegyzökönyvei. In: Somogy megye múltjából. 21. (1990) 15-66. 12 KANYAR JÓZSEF: Nagy Lajos: Levéltári kis tükör. In: Levéltári Híradó 6. (1956) 2-3. sz. 36-38. 13 A könyvhagyatékról Id: VIOLÁNÉ BAKONYI IBOLYA: Sárközy István könyvtára. Csurgó, 2005. 122. 39