Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Henzsel Ágota: A nagyecsedi városkönyv / 17–22. o.

A nagyecsedi városkönyv legkorábbi bejegyzése 1655-ből való, amikor //. Rákóczi György erdélyi fejedelem volt Ecsed ura. A Bátorban tartott Szent Erzsébet napi sokadalomban egy Ecsed város privilégiumát sértő és tiltakozását kiváltó cselekedet történt, mert „néminemű dolgon meg indulván a tiszttartó, úgymint Varga Boldizsár ... Brassai Szűcs György uramat megfogatta. "'

6 Szűcs György ecsedi lakos volt, később bíróságot is viselt. A városkönyv valójában egy 1658. január 25-i bejegyzéssel kezdődik, Asztalos János főbíróságának idején, amikor 12 esküdt nevének felsorolása után összeírták a település férfi lakosságát, mintegy 180 embert.

17 Összefüggésben lehetett ez //. Rákóczi György politikájával, akit előző évi lemondatását követően 1658. január 14-én másodszor választott fejedelemmé az erdélyi országgyűlés. 1657-es sikertelen lengyelországi hadjárata után ide, Ecsedre tért „haza" családjához és ezekben az években gyakran tartózkodott itt. Feltételezhető, hogy az ecsediek 1658-ban és később, 1660-ban is harcoltak a seregében. //. Rákóczi György bukása kedvezőtlen hatással volt a város fejlődésére. A buzgó református vallású közösség megszenvedte Báthori Zsófia fejedelemasszony rekatolizációját, majd a Wesselényi-féle mozgalom után kényszerűségből Ecsed várába engedett császári katonaság kihágásait. Utoljára //. Rákóczi Ferenc mellett fogtak fegyvert az ecsediek, de akkor mintha az egész város hadra kelt volna. 1704-től 1710-ig nem is bírót, hanem hadnagyot választottak maguknak.

18 171 l-ben azután le kellett rombolni Ecsed várát és a város falait is. Ezzel lehetőség nyílt ugyan a zsúfolt település terjeszkedésére, de le is zárult történetében egy korszak; a katonai szolgálatért kapott kiváltságok időszaka. A város megrendülését és bizonytalanságát a városkönyv hallgatása is jelzi: az 1712-ben főbírónak választott Debreceni Szabó János hivatalba lépése után 1727-ig kell várni a következő bejegyzésre, ami Nagyúti János bíróságra kerüléséről tudósít. A szatmári békét követő évtizedeket a kiváltságai megőrzéséért folytatott küzdelem időszakának lehet tekinteni Nagyecsed életében. A település előbb a Bánffy család zálogbirtoka lett, majd 1776-ban a Károlyi család szerezte meg vétel útján. A jobbágysorba taszításnak Ecsed lakói ellenállnak, perre mentek, ami száz évig tartó úrbéri pert eredményezett sok lemondással, küzdelemmel, a közösség megmaradásáért hozott áldozattal. Sokan elhagyták a települést és máshol kerestek megélhetést. Az első magyarországi népszámlálás idején mindössze 690-en éltek itt.

19 Erre a nehéz időszakra esik a nagyecsedi városkönyv bejegyzéseinek többsége. Az 1655ben indult feljegyzések nagyjából időrendben haladnak. Évente két-három bejegyzés született, amelyek között tipikus, ismétlődő formulák és egyedi, alkalmi bejegyzések egyaránt találhatók. A bejegyzések sorát olykor üres oldalak, még gyakrabban korábbi időpontból származó bejegyzések szakítják meg. Ezeket az időrendből kilógó bejegyzéseket leginkább a 17. század második felében, bíráskodással kapcsolatos ügyekben tették, amelyeket, úgy tűnik, kezdetben elkülönítetten akartak vezetni. Az időrendben haladó bejegyzések sora 1839-ben ért a könyv végére, ahol néhány oldalt az előbb említett, "' Nagyecsedi városkönyv, 259. 17 Uo. 1-7. 18 Uo. 30-35. " Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Szerk.; DANYI DEZSŐ és DÁVID ZOLTÁN. Budapest, 1960. 164. 19