Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Szálkai Tamás: Nagytúri Thury Ferenc armálisa a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár diplomagyűjteményéből: forrásközlés / 3–10. o.

LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK SZÁLKAI TAMÁS NAGYTÚRI THURY FERENC ARMÁLISA A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTÁR DIPLOMAGYÚJTEMÉNYÉBŐL (Forrásközlés) A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár diplomagyüjteményének egyik érdekes darabja nagytúri Thury Ferenc címeres nemeslevele, amelyben Miksa király a nevezett korábbi címerét kibővítve új címert adományoz Prágában, 1571. június 13-án. Az adományozást 1575ben hirdették ki Borsod vármegye közgyűlésén. A pergamenre íródott oklevél mérete 650x450 milliméter.' Thury Ferenc családjáról nem tesz említést a szöveg, a viszonylag gyakori név

2 sem könnyíti meg a rokonság felderítését. A tamásfalvi elönevet viselő Thury-család tagjai — Nagy Iván szerint — a címerszerző leszármazottai.

3 1554-ben és 1574-ben Szatmárban szerepel ugyan egy Thury nevű birtokos,

4 illetve egy bizonyos Thury Ferenc; további adatok hiányában azonban az említett személyek azonosítására jelenleg nincs lehetőség.

5 Az oklevél nem teljesen ismeretlen a szakirodalomban. Valószínűleg Nagy Iván

6 után közölte (hibásan) a magyar és az erdélyi Siebmacher is.

7 Kempelen Béla munkájának megjelenése idején az oklevél Thury Zsigmond birtokában volt Kolozsváron.* Kérdéses viszont, hogy és mikor és mely módon került az oklevél Debrecenbe,

9 a levéltár őrizetébe. Mindenesetre az intézmény gyarapodási jegyzéke nem siet a segítségünkre e kérdés tisztázásakor. Az oklevél szavai szerint a címerszerző — már nobilis, tehát nemesember — akinek korábbi címereslevele elveszett és „különböző helyeken és időkben, de különösen Gyula és Szatmár váránál a kereszténység nevében — a török elleni küzdelemben — nagy serénységgel" vett részt. A címerkép valószínűleg Thury Ferenc valamelyik korábbi hőstettére utal. A címerfestő vagyis „a festőművész által művészien és tehetséggel, minden tekintetben világosan és tisztán" megfestett címerkép „pajzs kék színben, ... alján zöld mező, felül lovag vagyis (mell)vértes és sisakos vitéz látható, szügy-bogláros lovon ülve — combja lándzsától átütve — kardját a magasban forgatja; a ló lábánál pedig levágott törökfő látszik. " Az oklevélbe befestett címerkép, amely az elveszett eredeti bővített változata, aranykeretes, feketével damaszkolt lila alapon, aranyszínű babérkoszorúval övezett Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. Diplomagyüjtemény. Mohács utáni oklevelek 27. A híresebbek közül pl. Thury György kanizsai kapitány, vagy Thury Márton újvári alkapitány. Az erdélyi fejedelmek oklevelei (1560-1689) - Erdélyi Királyi Könyvek. Szerk.: GYULAI ÉVA. DVD-ROM. Budapest, 2005. A 57 Magyar Kancelláriai Levéltár. Libri regii. 3. kötet. 1094. és 5. kötet. 50-51. A rokonság szerinte sem teljesen bizonyítható. NAGY IVÁN: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1865. XI. k. 196. LUKFNJCH IMRE: Erdély területi változásai a török hódítás korában. 1541-1711. Budapest, 1918. 390. Erdélyi Királyi Könyvek. A 57 Magyar Kancelláriai Levéltár. Libri regii. 3. kötet. 1088-89. NAGY IVÁN, 199. Johann Siebmacher's Grosses undallgemeines Wappenbuch. Der Adél von Ungarn. Szerk.: CSERGHLŐ GLZANAGY IVÁN. CD-ROM. Bp., 2002. KEMPULEN BÉLA: Magyar nemes családok. Budapest, 1931. X. k. 352. Az oklevél hátulján a „Debreczen Szab. Kir. Város Levéltára " feliratú gumipecsét lenyomata látszik. 3