Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Vajk Ádám: Rejtőzködő levéltárak: a veszélyeztetett magángyűjtemények miniszteri biztosának tevékenysége Győrött a II. világháború után / 27–32. o.

VAJK ÁDÁM REJTŐZKÖDŐ LEVÉLTÁRAK - A VESZÉLYEZTETETT MAGÁNGYŰJTEMÉNYEK MINISZTERI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGE GYŐRÖTT A

II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN A több különböző irategyüttesből született Győri Egyházmegyei Levéltár gyűjteményei a történelem szeszélyéből — és országosan nyilván nem egyedülálló módon — időről-időre maguk mellé fogadtak a Kárpát-medence távoli területeiről származó levéltári egységeket. Ennek leglátványosabb bizonyítéka a győri káptalan magánlevéltárában található és tisztán közép- és kora újkori erdélyi iratokat őrző úgynevezett Holdházy János hagyaték, illetve az Aporok családi iratainak egy részét is magába foglaló Boldog Apor Vilmos gyűjtemény, vagy a soproni társaskáptalan levéltárában őrzött bánáti térképek. írásos nyoma maradt azonban egy csaknem elfeledett ideiglenes iratőrzési epizódnak is, amely a második világháború utáni levéltártörténet egyik sajátos fejezetét jelenti. Forrásunkban (2. sz. dokumentum) a győri káptalan levéltárosa, Jenéi Ferenc beszámol egy 1946-os akcióról, melynek során egy őszi napon Fügedi Erik országos levéltárnok, a veszélyeztetett magángyűjtemények miniszteri biztosa teherautón Győrbe szállította a gyulafehérvári káptalan és a kolozsmonostori konvent Országos Levéltárban őrzött iratait. A vármegyeházán nem lévén elég hely a raktározásra, az értékes dokumentumokat a győri székesegyház déli szárnyában, a káptalan levéltárában helyezték el, ahol több mint két évig, 1949. február 16-ig őrizték azokat és — Jenéi révén — rendezésük is megtörtént. Az eseményeket jórészt csak Harsányi Lajos, akkori éneklőkanonok elbeszéléséből ismerő Jenéi történetét megerősíti az Országos Levéltár igazgatóságától érkezett eredeti, iktatatlan és keltezetlen elismervény (1. sz. dokumentum), amelyet a beszámoló — Harsányi tói származó — utólagos bejegyzése is említ. Ugyancsak egybe cseng vele a győri székeskáptalan 1949. március 10-i ülésén Harsányi kanonok előadásában elhangzott beszámoló (3. sz. dokumentum). Fügedi miniszteri biztos eredeti, 1949. február 15-én kelt elismervénye, amely a Jenéi által a levéltárak rendezése során, 1948 végén felvett részletes raktári jegyzékre van vezetve, ugyancsak fennmaradt."

2 Ezt összevetve a Magyar Országos Levéltárban később megszületett, Trócsányi Zsolt szerkesztette repertóriummal

113 megállapítható, hogy a gyulafehérvári hiteleshelyi levéltár csaknem teljes egészében (a királyi könyvekkel és a protocollumok legalábbis nagy részével), a kolozsmonostori pedig valószínűleg nagyobb részben, vélhetően némely törzsegységek kivételével, került Győrbe. A szállítás nyilván nem érintette a már korábban kiemelt középkori okleveleket. A káptalannál 26, illetve 13 fiókban helyezték el a — teljes egészben 40 iratfolyóméternél nagyobb anyagot jelentő — levéltárakat, megtartva az eredeti csomós elrendezést. A részletes elismervényen minden egyes lap alján "Az Országos Levéltár részére átvettem. — Győr, 1949. február 15. — Fügedi Erik" bejegyzés szerepel. Bár forrásaink tanúsága szerint Papp Kálmán püspök is közvetlen szerepet játszott az ügyek intézésében, a levéltárak Győrbe, majd Budapestre történő visszaszállításáról a 112 Ennek közlésétől eltekintünk. Az iratot Id. Győri Egyházmegyei Levéltár. Levéltári Irattár 3. a-j. 111 TRÓCSÁNYI ZSOLT: Erdélyi kormányhatósági levéltárak. Budapest 1973. 125-148. 27