Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Apró Erzsébet: Bács-Bodrog Vármegye Levéltára / 7–26. o.

ború alatt ugyancsak megsemmisültek. "

97 A jelentés szerint, a Bács-Bodrog megyei levéltárban ekkor 80 ifm anyag volt.

98 Bács-Bodrog vármegye feudális kori irataiból a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában (BKMÖL) csak töredék iratanyag került." Az e töredéket őrző gyűjteményes jellegű fond két állagra tagolódik. Az a. állag Bács vármegye Nemesi Közgyűlésének különböző tárgyú, 1716. évi és 1723-1733 között keletkezett egyes iratait tartalmazza. Ez az állag a Pest Megyei Levéltárból 1963-ban kerültek a Bács-Kiskun Megyei Levéltárba. A b. állag — ami 1975-ben raktárrendezés során került elő — Bács-Bodrog Vármegye Törvényszékének 1822/1823-1837 között keletkezett egyes iratait, valamint az egykori vármegye Cséb

100 községében lévő birtokért folyt úgynevezett Polimberger-féle per iratainak egy részét tartalmazza. A vármegye abszolutizmus-kori iratai az 1980-as években a bajai városi levéltár anyagának rendezése során kerültek elő, ezek a bajai járásbíróság, a vegyes szolgabíróság, az újoncozási választmány és az árvabizottmány iratai. A kiegyezés utáni időszak iratanyaga is igen hiányos, csak a megye 1945 utáni alispáni, főispáni, főjegyzői iratai tekinthetők teljesnek. Bács-Bodrog vármegye főispánjának legkorábbi fennmaradt iratai 1921-ből származnak, a Pest megyei és a Nógrád megyei levéltárakból kerültek jelenlegi őrzési helyükre. 1921-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét város főispánja, dr. Preszly Elemér látta el Bács-Bodrog vármegye főispáni feladatkörét is. Az 1921-ből megmaradt iratok többsége minisztériumi körrendelet. A megyei vonatkozású iratok között a legtöbb a bizottságok, szervek létesítésével, ezek kiegészítésével, működésével, a tisztviselők kinevezésével, bérük megállapításával kapcsolatos. A fond tartalmaz bizalmas, általános közigazgatási és közellátási kormánybiztosi iratokat is. Az 1945 utáni iratokhoz a korabeli iktató- és mutatókönyvek rendelkezésre állnak, ezek segítségével az anyag könnyen kutatható. Bács-Bodrog megye Törvényhatósági Bizottságának 1945 utáni irataiból a közgyűlési és kisgyülési jegyzőkönyvek, valamint Központi Választmányának iratai vannak a BMKÖL-ban. Az alispán iratai 1923-1937 és 1944-1950 közötti időből bizalmas és általános közigazgatási iratokat egyaránt tartalmaznak. Ez egyike a legteljesebben fennmaradt vármegyei irategyütteseknek. Az iratokhoz megvannak a korabeli iktató- és mutatókönyvek, irattári sorkönyvek, valamint az idegenszám-mutatók is. A másodfokú Rendőri Büntetőbíróság iratain és a pénzügyi iratokon kívül levéltárba kerültek az 1944-1949 között vezetett büntetésekről, egyesületekről és a feloszlatott egyesületekről, időszaki lapokról, kompokról és hidakról készített nyilvántartások. Bács-Bodrog Vármegye Levéltárának 1946-1949 között keletkezett iktatott iratai és iktatókönyvei hiánytalanul megvannak. Az egykori levéltárban külön gyűjteményként létrehozott irategységek közül a vármegyei és községi szabályrendeletek levéltári gyűjteménye (1872-1949) nagyon hiányos. A vármegyei községi egyesületek alapszabályainak gyűjteménye (1894-1951) egyaránt tartalmaz az alakulással és megszűnéssel kapcsolatos iratokat. Szintén a vármegyei levéltár külön gyűjteményeként állnak rendelkezésre a vár97 BKMÖLXXXIV 1. M-5153-13/1950; P-5153-1/1950. 98 BKMÖL XXXIV. I. L-5153-7/1950 (korabeli ceruzás beírás és javítás, a 80-on áthúzás, alatta 1-70.) Ez a mennyiség a 20 évvel ezelőtti rendezés után módosult, pontosabb lett. Ma a levéltárban őrzött anyag öszszesen 68,51 ifm). 99 BKMÖL IV. 1. a, b. összmennyisége: 0,02 ifm. IM Cséb község: Dunacséb, Palánkai járás. Ma: Cselarevo. Vö. LELKES GYÖRGY, 1998. 23