Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Apró Erzsébet: Bács-Bodrog Vármegye Levéltára / 7–26. o.

A levéltár 1945-1950 között Bács-Bodrog megye közigazgatása 1945 januárjában szerveződött újjá. „Csonka Bácska" alispáni hivatalát Baján helyezték el. A vármegyei, városi, községi hivatalok 1944. október első felében a Dunántúlra menekültek. A tisztviselők az elrendelt kiürítés végrehajtása és a bekövetkezett események következtében teljesen szétszóródtak. A vármegye összes hivatalos értékei, levéltára és a hivatalok irattárai túlnyomórészt eredeti székhelyükön, kisebb részben pedig a kiürítési helyeken és útközben elvesztek, illetve tönkrementek. A Baján 1944. október 20-án történt szovjet bevonulást követően a csonka vármegye nyomban megkezdte hivatalainak megszervezését a visszamaradt vármegyei tisztviselőkkel. E szervezkedés folyamán kezdetben dr. Takács Endre Baja város megbízott polgármestere és a csonka Bács-Bodrog vármegye kerületi kormányzója mellett és megbízásából intézte a vármegyét érintő hivatalos ügyeket, majd 1945. január 5. napján megszervezte a bajai járás főszolgabírói, illetve főjegyzői hivatalát. Ezzel egyidőben a vármegyei árvaszék, a számvevőség, a gazdasági felügyelőség és az államépítészeti hivatal is megkezdte működését. 1945. február 5-én Herboly Zoltán, a vármegye korábbi főispánja megbízást adott dr. Barcsai Ivánnak az alispáni teendők ellátására. A közhivatalokat ideiglenesen helyezték el, mert a bajai vármegyei székház orosz katonai kórház céljára volt igénybe véve.

88 Bács-Bodrog megye főlevéltárosa 1945-ben Vörös Géza maradt, aki már 1937-től végezte ezt a feladatot. Leidecker Jenő megyei tiszteletbeli főjegyző 1948-1950-ben töltötte be ezt a tisztséget.

89 Ebben az időszakban a főlevéltáros Bács-Bodrog vármegye Hivatalos Lapjának szerkesztője is volt, a mutatókat is ő készítette hozzá. A mutatók alapján számos, a levéltárra és az iratkezelésre vonatkozó határozattal találkoztam, melyek között éppúgy akadt a háború utáni iratbegyűjtési felhívás, mint a „papírhiány" miatti selejtezési utasítás is. Közigazgatási irattárak selejtezése tárgyában Kovács Antal vármegyei főjegyző 1948-ban felhívta a járási főjegyzők, községi elöljáróságok figyelmét a miniszterelnöki rendelkezés szerinti selejtezéssel kapcsolatban arra, hogy annak végrehajtásánál az ügyviteli szabályzat vonatkozó utasításaihoz alkalmazkodjanak. A felhívás hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a selejtezés során fennmaradjanak a közigazgatás és a történetírás szempontjából értékesnek látszó iratok. „Epp ezért a selejtezés ne egyes évjáratok és iratcsomók teljes egészében való kidobálásával, hanem mindig válogatással történjék. Az 1867 év előtti iratok kiselejtezése tilos!"

90 Az irattári selejtezések alkalmával a történelmi értékű anyagok megóvása ügyében, szigorú miheztartás végett a belügyboz). Az 1977-ben közzétett mennyiségi adatokhoz képest a fond mennyisége ma összesen 61 ifm-el kevesebb. (A2. fond 428 ifm volt, a „leválasztás" után 152 ifm maradt). Az iratokat 1861—1918-ig nem csak új fondba (F. 421) sorolták, hanem rendezték és selejtezték is az 1970-es évek végén és az 1980-as években. 1991-ben elkészült az új, általam is használt áttekintő raktári jegyzék. Az anyag jobb megismeréséhez további kutatások szükségesek, hogy a Levéltári Hivatal iratait megtaláljam. 8

" BKMÖL XXI. 2. a. Bács-Bodrog Megye Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1. kötet. 1916/alisp. 19/jkv. 1945. szám. Alispáni jelentés a közügyek állapotáról. 89 BBvm HL, 1948, 1949.; BKMÖL XXIII. 2. Bács-Kiskun Megyei Tanács VB Titkársága, c. Általános és vegyes iratok 5200-3/föisp./1950. Bács-Kiskun megye alakuló ülése 1950. febr. 1. Első megyei tiszti értekezlet jegyzőkönyve. 90 BBvm HL 1948. 92. o. 1946/1948. alisp. sz. (14.527/1947. M. E. Rendelet). 21