Levéltári Szemle, 56. (2006)
Levéltári Szemle, 56. (2006) 2. szám - HÍREK - Szatucsek Zoltán: Webszemle: Holland kivándorlók Ausztráliába: a State Department rejtjeltáviratai on-line kutathatók: kövek a jégen: globális keresők / 87–91. o.
HIRLIv WEBSZEMLE Holland kivándorlók Ausztráliába A második világháború vége felé és azt követően hirtelen megemelkedett az Ausztráliába kivándorló európaiak száma. A háborús nélkülözések Hollandiában is sokakat rákényszerítettek, hogy új hazát keressenek, miközben a mezőgazdaság és nehézipar munkaerőigénye Ausztráliát vonzó célországgá tette. A holland kormány egyenesen ösztönözte a kivándorlást, így a kivándorlók közintézmények által működtetett centrumokban jelentkezhettek, ahol kikérdezték őket, majd egy orvosi vizsgálat után a jóváhagyással egyidejűleg megrendelhették a hajójegyet is. A migrációról gazdag iratanyag maradt fenn, ugyanis 1946-tól az ausztráliai holland konzulátus részletes nyilvántartást vezetett az anyaországból érkező bevándorlókról. A bevándorlási kartonokból megismerhető, hogyan segítette a követség, hogy az újonnan érkezők megalapozzák az életüket új hazájukban. A kartonokból személyes sorsok rajzolódnak ki, néha ugyan csak vázlatosan, néha viszont meglehetősen részletgazdagon. Miután a kilencvenes évek elején a holland kormány leépítette az állam szerepvállalását a kivándorlás támogatásában, a kivándorlási kartonok végképp elvesztették ügyviteli jelentőségüket. A konzulátus felismerte az iratok történeti értékét, és átadta őket - az Ausztráliai Holland Kulturális Egyesületnek (!). Eltelt néhány év, míg az iratok végül megtalálták rendeltetésszerű helyüket és két évvel ezelőtt 48 fémkazettában „hazahajóztak" Hollandiába, hogy a Külügyminisztérium átadja őket a Holland Nemzeti Levéltárnak. A közelebbi vizsgálat során a levéltárosok megállapították hogy az összesen 51 525 karton öt sorozatból áll, amelyek az egyes konzulátusokhoz köthetők, a legtöbb (23 326 db) természetesen a Sydney főkonzulátushoz. A holland-ausztrál kapcsolatok 400 éves évfordulója felértékelte az iratanyagot és hozzájárult ahhoz, hogy a levéltár a kartonokból készült adatbázist az Interneten keresztül kereshetővé tette. A cél az volt — írja a honlap —, hogy felkeltsék a kivándorlók és családtagjaik érdeklődését holland gyökereik iránt. A háttérinformációk és az adatbázisban szereplő nevek ehhez megfelelő kiindulásul szolgálnak, és egyúttal megadják a kezdő lökést a személyes történelem kutatásához. A több mint 50 ezer emigránst tartalmazó adatbázis a www.nationalarchief.nl/emigranten/en/ oldalon érhető el, ahol minimalista dizájn bátorítja a gyakorlatlan kutatót, aki a „quicksearch" mezőbe rögtön beírhatja a keresett családtag nevét — (a gyorskereső csak a >név< a mezőben keres!). A keresés lefuttatása előtt — eloszlatva a levéltár adatvédelmi aggályait - deklarálnunk kell, hogy az adatokat történeti kutatás céljára használjuk, cserébe megkapjuk a keresés eredményét: a keresőkifejezést tartalmazó családnevet, a keresztnév első betűjét, a személy születési dátumát, az indulás illetve az érkezés napját és a hajó- vagy repülőjáratot. A részletes keresésben természetesen már ezekre az adatokra is lehet keresni, ha pedig ismerősnek tűnik valamelyik név, a levéltártól másolatot kérhetünk a teljes kartonról, természetesen jóval szigorúbb adatvédelmi ellenőrzést követően. Az adatbázisban vannak ugyan magyar hangzású nevek is {Szabó (3) Kovács (4) egy-egy Balog - h-val és anélkül) de az anyag szociológiai feltárása vélhetően nem az on-line adatbázison keresztül lesz kiaknázható. 87