Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 2. szám - MÉRLEG - Récsei Balázs: Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene 1. Fel. szerk. Márfi Attila, társszerk. Kosztics István. Pécs, 2005 / 83–86. o.

CIGANYSORS. A CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETI MÚLTJA ÉS JELENE I. Felelős szerkesztő: MÁRFI ATTILA, társszerkesztő: DR. KOSZTICS ISTVÁN. Pécs, 2005. 260 + 20. Az Emberháza Alapítvány, az Erdős Kamill Cigánymúzeum (Pécs) és a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület kiadványa A kiadók és szerkesztők arra vállalkoztak, hogy a 2003, 2004 és 2005 szeptemberében Pécsett tartott — A Cigányság történeti múltja és jelene, különös tekintettel a dél-dunántúli régióra című — konferenciákon elhangzott előadások anyagából kötetet tárnak az olvasó elé. Előrebocsátom: színvonalas könyvet sikerült kiadniuk. Már a borító is igényes és ötletes, amely Kurcsics László érdeme. A szerkesztők két fő részre osztották a kötetet. Az elsőben, melynek címe Tanulmányok a köztörténet köréből 9 szerző 13 írása olvasható. Kézenfekvő és jó megoldásnak bizonyult a publikációk tartalma szerinti időrendi sorrend kialakítása. A kötet érdemi része az egyik legjobb írással kezdődik. Tóth Péter: A cigányok megjelenése Magyarországon című tanulmánya nemzetközi és társtudományi szakirodalmat is mozgósítva világít rá az etnikum középkori történetéhez tapadó néhány toposzra. A szerző meggyőző érveléssel cáfolja számos — cigányokkal foglalkozó — történeti és nyelvtörténeti tanulmány állítását. Csurgat Horváth József: Székesfehérvár kisebbségeinek történeti áttekintése a török hódoltság megszűnésétől című munkájában a bevezetőt követően a kötet témájának megfelelően a cigányokról ír. Az évszázadokat felölelő áttekintéshez a 19. század elejéig jobbára már publikált tanulmányok, források segítségével nyerhetünk képet a Fehéváron élt cigány népességről. A számos levéltári forrást és nyomtatott anyagot feldolgozó szerző a 20. század közepéig terjedően tárja elénk kutatási eredményeit. A bőséges és pontos jelzetapparátus jelentősen megkönnyítheti a kutatók munkáját. A recenzens egyik kedvence Bana József: Győr város kísérletei a cigányok megrendszabályozására 1746-ban című forrásközlése művelődéstörténeti, néprajzi vonatkozásai miatt is érdeklődésre tarthat számot. Az írás az adózásra és munkára kötelezett Győr városi és megyebeli cigányok és a hatóságok 18. század közepi viszonyaiba enged bepillantást. Az itt publikált források „ a közhiedelemmel ellentétben egy viszonylag harmonikus világot mutatnak be, amelyben a cigányságnak a szerepét helyesen ítélték meg". Tóth Péter: Mária Terézia cigánypolitikája. A szerzőnek köszönhetően kivonatosan nyomon követhetjük a Mária Terézia uralkodásának időszakában, a Helytartótancs által kiadott — cigányokkal foglakozó — rendeleteket. A szerző jogosan beszél állami „cigánypolitikáról", hiszen a cigányok egész életmódjára hatni akartak a végrehajtás során, az ellenőrzésére is törekedve. A rendelkezések korabeli és közelmúltbeli megítélését is ismertető írás a témában való alapos tájékozottságról tanúskodik. A 18. század második felében a cigányok életmódjának megváltoztatására irányuló szabályozás következtében jelentős részük letelepedett és idomult a környezetéhez. Az iratképző létrejöttéről, ügykezeléséről és jelenlegi rendszeréről, illetve az iratok kutathatóságáról ír Katona Csaba A Departamentum Zingarorum működésének forrásai a Magyar Országos Levéltárban (1775-1785) című ismertetőjében. Az alapos és hasznos, elméleti és gyakorlati tudnivalókkal szolgáló áttekintés jelentősen megkönnyítheti a cigányok 18. századi történetét kutatók munkáját. 83