Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 2. szám - NEMZETI LEVÉLTÁRAK A VILÁGBAN - Dzindzisz Jorgosz: Egyedi dokumentumok és nemzeti levéltári statisztika: Sztefka, Petkova: Unikalnite dokumenti i nacionalnata arhivna sztatisztika. Archiven Pregled, 2003. (3–4.) / 50–52. o.

a kormányokat, ösztönözze őket a dokumentációs hagyaték megóvására, másrészt egyesíteni szeretné a különböző szakmai, nemzeti, regionális és nemzetközi szervezetek erőfeszítéseit, harmadrészt pedig koordinálni az e téren jelentkező kezdeményezéseket. Bulgária eleddig egyetlen (az eredeti elképzeléseket figyelembe véve befejezetlen) kezdeményezéssel igyekezett csupán részt venni a „Világ emlékezete" programban. Ez egy CD-kiadvány volt, amely 1990-ben jelent meg „Szent Szófia" néven. Némi keserűséggel állapítja meg a cikk szerzője, hogy Bulgáriában eddig még nem alakultak ki azok a központi és regionális struktúrák, melyek révén az ország bekapcsolódhatna az UNESCO programjába. Egy dokumentumnak a világörökség jegyzékére való felvételét bármely természetes vagy jogi személy javasolhatja, ám mégis ajánlatos, hogy azt a regionális vagy nemzeti bizottságok kezdeményezzék, mivel mind a dokumentumok kiválasztásánál, mind a támogatandó projektek esetében egyébként is kikérik az utóbbiak véleményét. A Központi Levéltári Főigazgatóság, amelynek pedig érdekében állhatna az ezen ügyekben való közreműködés, semmit sem tett eddig, azt kivéve, hogy a Nemzetközi Levéltári Tanács „Archívum" folyóiratában (Vol. XLII, München, London, Paris, pp. 62-65.) közzétette a komolyabban megrongálódott levéltári anyagok jegyzékét. Ebben a Bolgár Exarchátus, a Zsidó Gyűjtemény, a monarchia időszakából való néhány intézmény, a bolgár rádió, az isztambuli bolgár képviselet, néhány minisztérium és megyei levéltár részleges anyagai mellett a volt pártarchívum bizonyos megrongálódott fondjainak adatai találhatók Ez utóbbiak: a Politikai Bizottság 1976-77-es, a Titkárság 1976-87-es anyagai, valamint Tódor Zsivkov személyi iratai. Végezetül a szerző pontokba szedi az egyes dokumentumok nemzetközi nyilvántartásba vétele esetén számításba jöhető különféle — amúgy meglehetősen általános jellegű és sokszor egymást átfedő — szempontokat. • Forrásérték: például világtörténelmi jelentőségű politikai, illetve egyházi jellegű iratanyag. • Kor: korszakos jelentőségű (politikai, szociális, gazdasági, technikai, filozófiai vagy egyházi) változások időszakának jellemző dokumentumai. • Hely: növeli egy dokumentum jelentőségét, ha olyan helyről vagy régióra vonatkozóan tartalmaz ismereteket, amely meghatározó szerepet játszott a történelem és kultúra fejlődésében. • Személyek: a világtörténelemre és a kulturális fejlődésre meghatározó befolyást gyakorlók irathagyatéka; az általuk vagy róluk írt dokumentum. • Tematika: egy dokumentum akkor is a világörökség részévé válhat, ha egy különösen fontos témához kapcsolódik, vagy sajátos aspektusból mutatja be a történelem és a kultúra valamely témakörét. • Forma és stílus: a nemzeti kereteken túlmutató érvényű és értékű esztétikai szempontból jelentős dokumentumok; de eltűnt avagy eltűnőben lévő kultúrákról tanúskodó források is jelentőséggel bírnak • Szociális (társadalmi) érték: végül a nemzeti határokon átívelő fontosságú szociális, kulturális vagy szellemi jelentőséggel bíró írott forrásanyag. Külön kritériumként kezeli az említett dokumentum mindezen felül még a „szokatlan, meglepő teljességet és ritkaságot". 51