Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 2. szám - A 250 ÉVES MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR KÖSZÖNTÉSE - Albada, Joan van–Cseh Gergő Bendegúz: A szakmai együttműködés új útjai / ford. Cseh Gergő Bendegúz / 31–35. o.

JOAN VAN ALBADA A SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÚJ ÚTJAI* A világ drámaian megváltozott az ezredfordulón. A gazdasági és a politikai együttműködés felfedezésének új útjai, a legmerészebb várakozásokon is túlmutató új technológiai vívmányok hatással lesznek szakmánkra és a kapcsolatokra, melyek azokhoz fűznek bennünket — nevezetesen munkáltatóink és polgártársaink — akik számára dolgozunk. Az emberek és társadalmi szerepük is megváltozott személyes és szakmai életük viszonyaival együtt. A változás sebessége folyamatosan gyorsulni látszik és nincs többé megállás. Közbevetőleg legyen szabadjon megemlítenem néhány nevet, helyet és eseményt, melyek szimbolizálják a szakmai törekvéseket: • néhai Borsa Iván, a Nemzetközi Levéltári Tanács egyik „hőse", akivel úgy tizenöt évvel ezelőtt volt szerencsém együtt dolgozni a Tanács egyik bizottságában, • honfitársa, Charles Kecskeméti, elődöm a Tanács főtitkári tisztségében; • az 1983-ban Pozsonyban rendezett Levéltári Kerekasztal Konferencia (CITRA), melynek témája "A levéltáros és a jelenkori iratok gyarapodása" volt; • az 1990-ben Drezdában tartott CITRA-konferencia A levéltárak és a levéltárosok a kulturális és természeti örökség védelmében címmel; • a Kék Pajzs Nemzetközi Bizottság megalakulása 1996-ban, mely az 1954-es hágai konvenció alkalmazásának egyik eszköze, majd számos nemzeti Kék Pajzs Bizottság létrejötte. Ezek a bizottságok teremtenek kapcsolatot a kulturális értékek védelmében érintett szakmák, a helyi és nemzeti kormányzatok, a segélyszervezetek és a fegyveres erők között; • az 1999-ben itt Budapesten tartott CITRA konferencia, mely az Információk nyilvánossága - megőrzési problémák címet viselte; • a bőséges és közvetlen szakmai együttműködés 2002-ben; • a Levéltári Tanács két évvel ezelőtti bécsi Levéltáros Világkongresszusa Levéltárak, emlékezet és tudás címmel. A nevekben és az eseményekben kevés a közös, mégis visszatekintve jól demonstrálják a főbb politikai és szakmai változásokat, melyeket aligha lehetett volna megjósolni 1918ban, 1919-ben, 1933-ban, 1939-ben, 1945-ben, 1953-ban, 1956-ban, 1966-ban, 1968ban, 1980-ban, 1989-ben de még 1990-ben vagy 2001-ben is! Szakmánk és a szakmai együttműködésre vonatkozó elképzeléseink évtizedekig a biztos, 19. századi szakmai elméletekben és gyakorlatban gyökereztek. Igen, ezek az elméletek fejlődtek az idővel. De amikor kifejlesztettük a mikrofilmezést, mint a levéltári anyagok megőrzésének és használatának egy hatékonyabb eszközét, vagy amikor bevezettük az elektromos írógépet, senki sem láthatta előre az Internet közeledő hatalmát, ami megoldott néhány szakmai problémát, ugyanakkor hozott számos újat helyettük. Amikor táncoltunk, koccintottunk és énekeltünk Pozsonyban húszegynéhány évvel ezA Magyar Országos Levéltár megalapításának 250. évfordulójára rendezett konferencián 2006. március 2-án elhangzott zárszó szerkesztett változata. (Külön köszönet KEN HALL-nak a szöveg angol verziójának szerkesztéséért! 31