Levéltári Szemle, 56. (2006)
Levéltári Szemle, 56. (2006) 2. szám - A 250 ÉVES MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR KÖSZÖNTÉSE - Körmendy Lajos: A levéltárak filozófia- és funkcióváltozásai 20. és 21. század fordulóján / 4–13. o.
adattal stb. keletkeznek. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy a levéltárosokat, ha érdemben akarják befolyásolni az iratképzést, már a programozás előtt be kell vonni a tervezésbe. Az információs-kommunikációs forradalomnak nagyon fontos következménye, hogy kialakult egy érdekes új magatartás és felfogás is. Az új kor új embere immáron megköveteli az adatokhoz való gyors hozzáférést, türelmetlen, nem nagyon hajlandó a levéltárakban megszokott aprólékos kutatómunkára, a szokásos hosszadalmas, többlépcsős iratazonosításra. Mivel manapság már hihetetlenül sok adat és információ van a világhálón, egyre többen már csak erre hagyatkoznak, s ami nem jelenik meg az interneten, azt egyszerűen nemlétezőnek tekintik. Az információs társadalom a levéltáraktól adatszolgáltatást vár. A klasszikus levéltári feladatok, mint például fondok kialakítása, őrzése, rendezése, leírása nem számít olyan szolgáltatásnak, amit ez a társadalom értékel. 20 A levéltárak funkcióinak változásai A történelem során a levéltárak társadalmi alapfunkciói folyamatosan változtak. Az alapfunkciók, a jogbiztosítói, a történelmi forrásbázis-, a közigazgatási és a kultúraterjesztői, állandóan jelen voltak, egymás mellett éltek 21 , viszont egyrészt a súlypont időről időre változott, azaz hol az egyik, hol a másik funkció került előtérbe, másrészt — és ez még fontosabb — a társadalmi változásoknak megfelelően más és más tartalommal töltődtek meg. A 19. század utolsó harmadáig a levéltárakban egyértelműen a jogbiztosító szerep volt a meghatározó. A modern történettudomány megszületése után, amikor a professzionális kutatók egyre nagyobb számban használtak forrásul levéltári anyagot, viszont fokozatosan előtérbe került a történeti forrásbázis-funkció, majd a 20. század első harmadában túlsúlyba is került, ekkor váltak a levéltári intézmények történetírói műhelyekké. 22 Európa tekintélyelvű országaiban a két háború között, illetve a II. világháború alatt fontos levéltári funkcióváltozás történt. A jogbiztonság megroppant, az iratok jogi bizonyító ereje gyakran semmivé lett egyik napról a másikra (kisajátítások, elkobzások, államosítások stb.), tehát a jogbiztosító funkció háttérbe szorult. A háború után a demokratikus európai országokban ezen funkció visszanyerte ugyan korábbi szerepét, nem úgy a kommunista országokban, ahol a helyreállítás értelemszerűen a rendszerváltozás után következhetett csak be a '90-es években. A 20. század második felében úgy Nyugat- mint Kelet-Európában jelentősen megnövekedett a levéltárak közigazgatási szerepe a szervek iratkezelése és irattára fölött általá20 HARTMUT WEBER: Use thc Kcy and Play a Part Archives in International Context, Sbornik prispevku z mezinároáni konference 29. zári 1. vijna 2004. 146. 21 A kultúratcrjesztöi szerep csak a 20. század közepén jelent meg markánsan a levéltárak életében. 22 Természetesen ez csak általánosságban, tendenciájában igaz. ÓVÁRY LIPÓT például a következőt írta 1908ban: „Az Országos Levéltár továbbá nem egyéb voltaképpen, mint egy a Belügyminisztériumnak alárendelt heraldikai és nemességi osztály. Folyó ügyeink majdnem 9/10 részét nemességi ügyek, ősfák vizsgálata, címerek meghatározása képezik, azonkívül a törzskönyvbizottság az Országos Levéltár két legképzettebb tisztviselőjét (...) állandóan igénybe veszi (...). " Idézi: IVÁNYI EMMA: Adalék az Országos Levéltár történetéhez. (Óváry Lipót országos fölcvéltárnok levele 1908. február 15-én Wlassics Gyulához/ Levéltári Szemle, 1964/4. 182. 12
