Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 2. szám - A 250 ÉVES MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR KÖSZÖNTÉSE - Körmendy Lajos: A levéltárak filozófia- és funkcióváltozásai 20. és 21. század fordulóján / 4–13. o.

Átláthatóság és nyitottság A közszereplök átláthatóságának, valamint az állampolgárok információhoz való jogá­nak biztosítása a levéltárakban úgy jelentkezett, hogy az iratok ún. zárt periódusa egyre rövidült és egyre több irat vált hozzáférhetővé. 13 A '70-es évekre Nyugaton általános lett a 30 éves zárolási idő, majd a '90-es évektől fogva Közép-Kelet-Európában is. Ebben a régióban a diktatúrától való megszabadulás után felülvizsgálták az iratminősítési szabályokat és radikálisan csökkentették a titkosított iratok körét. Erős politikai támogatást kapott ezen kérdés az európai intézmények részéről, ahol ilyen értelmű javaslatok és határozatok születtek. 14 Egyéb tekintetben is demokratikussá vált a levéltári kutatás, pl. ma már nem lehet különbséget tenni belföldi és külföldi kutatók között. 15 Ugyanakkor ezzel ellentétes folyamatnak is tanúi lehettünk, mert a személyes adatok védelme egyre szigorúbban lett szabályozva. Az ellentmondás csak látszólagos, hiszen eltérően kell megítélni a közszereplőket (közszerepléseket) és a magánjellegű adatokat. 16 A levéltárak érdekévé vált, hogy megismertessék magukat. Egyrészt a „tömegnyo­más" is erre sarkallta őket, másrészt demokratikus viszonyok között versengés van a pénzügyi forrásokért és azon intézményeknek, amelyek jobban el tudják adni magukat, jobb az esélyük. A nyitottság eredményeként sorra jelentek meg népszerű levéltári kiad­ványok, attraktív internetes honlapok, népszerűsítő rendezvények (kiállítások, nyílt na­pok), rendszeresen publikált éves jelentések. Piaci szemlélet Az 20. század végén a közintézményekben is fokozatosan teret nyert a piaci-gazdasági szemlélet. Nem voltak kivételek ez alól a levéltárak sem: egyre fontosabb szempont lett a költséghatékonyság és a rentabilitás, nem ritka ma már a levéltári intézmények átvilá­gítása sem, mert a fenntartó tőlük is megköveteli az ésszerű gazdálkodást. Mint minden más intézménynek a levéltáraknak is új gazdasági fogalmakban kell gondolkozniuk és aszerint cselekedniük: projekteket indítanak és vezetnek, s gondot fordítanak a public re­lationre. A közforrásokért folyó verseny a piaci szemléletet erősíti, az általánossá vált pá­lyázatok elbírálása gyakran ilyen szempontok alapján történik. 13 A Nemzetközi Levéltári Tanács a kezdetektől fogva bátorította az ilyen kezdeményezéseket, először az 1966-os rendkívüli washingtoni kongresszuson. Ez folytatódott 1967-ben aX. CITRÁ-n {Kopenhága 1967), majd az 1968-as madridi kongresszuson, ahol a 30 éves periódust mint ajánlást a kongresszus elfogadta. A kongresszusokról lásd az Archívum XVI. és XVIII. kötetében az ajánlásokat (233. ül. 213.), a CITRÁ-ról pe­dig azActes de la dixiéme conférence internationale de la Table ronde des archives. Paris, 1969. 14 Ld. például: Council ofEurope OJ C 314, 512, 1991 és az OJ C235, 238, 1994 sz. dokumentumait, valamint az Európai Tanács 717/7le/13 July 2000 sz. ajánlását Draft Recommandation No. R (2000) ofthe Commit­tee of Ministers to Member States on a European Policy on Access to Archives címen. Az egész kérdéskör összefoglalóját ld. IVÁN SZÉKELY and CHARLES KECSKEMÉTI: Access to Archives Strasbourg, 2005. 15 Ennek egyik első konkrét követelése szerepel a washingtoni kongresszus ajánlásában. Ld. a 13-as lábjegyze­tet! 16 Lásd pl. Guidelines on the Protection ofPrivacy and Transborder Flow of Persona! Data. Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD), Paris 1980. vagy Convention for the protection ofindi­viduals with regard to automatic processing of persona! data. Strasbourg, 28 January, 1981. European Tre­aty Series No. 108. vagy Directive 95/46/EC ofthe European Parliament and ofthe Council on the protecti­on of individuals with regard to the processing of persona! data and on thefree movement ofsuch data. Of­ficial Journal ofthe European Communities No. L 281/31, 23.11.1995. Az egész kérdéskör összefoglalóját adja SZÉKELY IVÁN: Adatvédelem és nyilvánosság című tanulmánya. Vö. www.hte.hu/ob/ l.pdf 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom