Levéltári Szemle, 56. (2006)
Levéltári Szemle, 56. (2006) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Apró Erzsébet: Bács-Bodrog Vármegye Levéltára / 7–26. o.
gét és a korábbi járási beosztást. 1863-ban öt járás volt a megyében: Alsó-, Felső-, Közép-, Telecskai- és a Tisza járás. 16 Akiegyezés után Bács-Bodrog vármegye járási beosztását — a közigazgatás „megjavításának" indokával — átalakították, ennek során 1873ban a megye 11 járásra osztatott fel. (Szántovai, Almási, Apatini, Sziváci, Bácsi, Palánkai, Kulpini, Topolyai, Kulai, Zentai, Ó-Becsei.) 17 A helyi közigazgatást az 1870. évi XLII. te. szabályozta, melynek értelmében a megye korábban szabad királyi státusú városai törvényhatósági joggal felruházott városokká alakultak át. A vármegye új közigazgatási beosztását 1881-ben állapították meg. 18 A járások területének megállapítását a törvény még 1883-ban is a megyékre bízta. 19 A 19. század végén, a népesség növekedése miatt az ország második legnagyobb kiterjedésű vármegyéjének 20 területén 13 járást hoztak létre: az Apatini, Bács-Almási, Bajai, Hódsági, Bács-Kulai, Német-Palánkai, Ó-Becsei, Titeli, Topolyai, Újvidéki, Zentai, Zombori, és a Zsablyai járásokat. A megyében ekkor összesen 126 község és négy törvényhatósági joggal felruházott város — Baja, Szabadka, Újvidék, Zombor — volt. Az első világháború után Bács-Bodrog vármegye területéből csak három község: Rém, Borota, Kisszállás nem került szerb megszállás alá. A megszállás idején Bács-Bodrog vármegye újjáalakult, és 1918-1919-ben területi illetékessége kiterjedt a Bácskára és a bajai háromszög területére is. Baranya megyének a trianoni határok megállapítása után is a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság uralma alatt maradt területeit, a Batinai és a Dárdai járásokat, a belgrádi belügyminisztérium 12500/1923. VIII. 8. számú határozatával az ottani Bács-Bodrog megyéhez csatolták. Az önálló megye az új államigazgatási szervezet, a Belgrádi és Bácskai Kerület (Beogradska i Baöka oblast) megalakulásáig 1927. április 30-áig működött. 21 A magyar hatóságok Baján és környékén 1921. augusztus 22-e után vették át újra a közigazgatást. 22 A csonka vármegye ideiglenes székhelye Jánoshalma község volt, Baját a vármegye székhelyéül 1921. július 30-án jelölte meg a közgyűlés. 23 A megye területén 1921-1922-ben négy járást szerveztek: a Bajai, a Bácsalmási, a Hercegszántói és a Jánoshalmi járásokat. 24 A továbbra is Bács-Bodrog megyének nevezett „csonka vármegye" azonban 1923-ban már csak három járásból állott — a Hercegszántói járás megszűnt — és székhelye Baja törvényhatósági joggal felruházott város lett, mely település nem tarto40/1861; 57/1861. Ez a megyei bizottmány 1861. okt. 6-án feloszlatta önmagát és a tisztikar is feloszlott. Ld.VLF. 421. 3. 89/1861. 16 IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: Magyarország történeti statisztikai helységnévtára. 8. Bács-Kiskun megye. Budapest, 1996. 196. 17 Uo. 197. 18 Az 1884. május 27-ei jegyzőkönyvben hivatkoztak a 239/1881 számú határozattal elfogadott közigazgatási beosztásra. Vö. VLF. 421. 20. kötet. 19 Magyar Törvénytár. 1883:XV. te. 16. §. 20 Pest-Pilis-Solt-Kiskun: 12,604 km 2 , Bács-Bodrog: 11,079 km 2 . Vö. A Magyar Korona országainak helységnévtára. Budapest. 1888. 21 Uredba o likvidaciji Torontalsko-tamiske zupanije u Velikom Beökereku i Backo-bodroSke zupanije u Somboru, Sluzbeni list Kraljevine SHS br. 91-XXI od 26. IV. 1927. - Nagybecskereken Torontál vármegye és Zomborban Bács-Bodrog vármegye megszűnéséről szóló rendelet alapján. Ld. Arhiv Vojvodine Növi Sad. Vodié kroz arhivske fondove. 2. tom. Szerk. RADOVANOVIÓ, SLOBODAN Növi Sad, 1991. Címfordítás: Levéltári kalauz a Vajdasági Levéltárfondjaihoz. 2. kötet. Újvidék. 1991. 22. 22 IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR, 1999. 41—42. 25 Bács-Bodrog vármegye Hivatalos Lapja (= BBvm HL) 1921. augusztus 15.3. 24 Csonka-Magyarország Compass-szerü Helységnévtára. Budapest, 1922. 10
