Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 2. szám - Beke Margit: A katolikus egyházi közigazgatás alakulása a Kárpát-medencében 1920–1947 között / 39–46. o.

maradt változatlanul Romániában, változások inkább a nagyváradi (oradeai) görög szertartású egyházmegyében voltak. E terület magyar részén létrejött apostoli adminisztratúra 1922-ben, miután a második világháború alatt visszakerült egy része, a magyar területen Hossu Gyula adminisztrált.

50 A szamosújvári (gherlai) örmény szertartású egyházmegye 1930-ban szamosújvár-kolozsvári egyházmegye elnevezést kapott

51

, amelynek egy része ideiglenesen — a második világháború végéig — visszakerült. 1930-ban teljesen uj egyházmegyét alapitott a Szentszék a máramarosi görögkatolikus püspökséget, a gyulafehérvár-fogarasi érsekségnek alárendelve.

52 Élén Rusu Sándor (1930-1965) püspök állt.

53 A csanádi egyházmegye

54 160 plébániája került Románia fennhatósága alá és 33 maradt Magyarországon, míg 67 jugoszláv területre esett. A püspökség élén Glattfelder Gyula állt (1911-1943) és Temesvárott maradt 1923-ig, amikor kénytelen volt székhelyét Szegedre áttenni. Utódja Hamvas Endre (1944-1964) lett. A Romániában lévő részen 1923-ban temesvári apostoli kormányzóság jött létre, vezetője Pacha Ágoston (1923-1930) volt, aki a Szentszék szándéka szerint az 1930-ban létrejött temesvári egyházmegye első püspöke lett (1930-1954), a bukaresti (bucuresti-i) érsekség alá rendelve.

55 Itt az eredeti székhely vált új püspökség kiindulópontjává. A jugoszláv területre esett 62 plébánia területén 1925-ben bánsági apostoli kormányzóság jött létre Nagybecskerek (Zrenjanin) székhellyel, a belgrádi (beogradi) érsek jogköréhez tartozóan, Rodic Raphael érsek adminisztrálásával. Utódja 1936-ban Josip Ujcic belgrádi érsek lett, aki helynöke — Kovács István (1924-1937), Hl. Szabó Márton (1937-1941) — útján intézkedett. E terület 1941-ben visszakerült, és egyesült a csanádi egyházmegyével, de a világháború után újra jugoszláv fennhatóság alá került.

56 A kalocsa-bácsi főegyházmegyéből 89 plébániát kapott Jugoszlávia, 47 maradt meg Magyarországon. A jugoszláv részen lévő plébániákból 1923 februárjától a bácskai apostoli kormányzóság jött létre szabadkai (suboticai) központtal, Budanovic Lajos (1923-1941) kormányzóval az élen, aki 1927-ben c. püspöki rangot kapott.

57 1941. április 6-án Jugoszlávia visszaadta az elkerült területeket, így Budanovicot felmentették, és az apostoli kormányzóságot Zichy Gyula (1941-43), Grősz József (\9A2>-A6) kalocsai érsek alá rendelve, de érseki biztosnak kinevezték Ijjas Józsefet, a későbbi kalocsai érseket (1964-1989). A második világháború után, 1946. június 13-án mint aposoli adminisztrátor újra Budanovic került vissza, aki 1955-ben segédpüspök lett (+1958).

58 A közelmúltban érdekes és teljesen új adat bukkant fel az apostoli adminisztratúrák körére vonatkozóan.

59 Szegedi Joachim egykori kormányzó hírt adott egy bácskai görög A magyar katolikus püspökök, i. m. 355.; SALACZ G.: A főkegyúri jog, i. m. 225.; GERGELY J.: i. m. 370371., 371-372. AAS XXII. 1930.381-386. AASXXII. 1930.381-386. SALACZG.: A főkegyúri jog, i. m. 229. A magyar katolikus püspökök, i. m, 354.; GERGELY J.: i. m. 370-371., 368-369. AASXXII. 1930.381-386. 1972-ben létrejött a nagybecskereki (zrenjanini) püspökség. A magyar katolikus püspökök, i. m. 354.; GERGELY J.: i. m. 370-371., 367. Utódja Zvekanovic Mátyás, aki a szabadkai (suboticai) püspökség első püspöke lett 1968-ban. Magyar Katolikus Lexikon. I. köt. Föszerk.: DIÓS ISTVÁN. Bp., 1993. 508. 45