Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 2. szám - Beke Margit: A katolikus egyházi közigazgatás alakulása a Kárpát-medencében 1920–1947 között / 39–46. o.

adminisztratúra lett, élén Csárszky Józseffel. A második világháború után visszaállt az 1938 előtti állapot, így az ideát maradt részen Bárót Mihály (1945-1951) plébános püspöki helynökként kormányzott, majd Czapik Gyula egri érsek (1951-1956)

40

. A Szentszék e területet 1982-ben az egri egyházmegye részévé tette.

41 Hasonló sorsra jutott a nagyváradi (oradeai) latin szertartású egyházmegye, egy része ugyanis Magyarországon maradt, másik része Romániának jutott. A nagyváradi püspök, Széchenyi Miklós (1911- 1923) bekövetkezett halála után nem töltötték be a püspöki széket.

42 A román konkordátum értelmében 1930-ban a román területen maradt rész egyesült a szatmári püspökség román részével. Első püspöke Szabó István lett (1930), de hamarosan átvette székét Fiedler István püspök (1930-1938), majd a két püspökség 1941-ben szétvált és ezt a részt is Scheffler János kormányozta. A nagyváradi megye magyar területén kezdetben helynökség, 1929-től a Szentszék a Debreceni Apostoli Adminisztratúrát

4 hozta létre, ennek képviselője Lindenberger János apostoli adminisztrátor volt (1929-1942).

44 1939-ben A Debreceni Apostoli Adminisztratúra kiegészült Józsa, Szovát, Tetétlen, Földes, Sáp plébániával és filiákkal az egri egyházmegyéből.

45 A második bécsi döntés után kilenc plébánia kivételével visszakerült a nagyváradi egyházmegye, a Romániában maradt részen létrejött az apostoli adminisztratúra, amelynek élén apostoli adminisztrátorként Márton Áron gyulafehérvári megyés püspök állt 1941-ig, őt követte Scheffler János szatmári püspök (19421944).

46 A második világháború után a Debreceni Apostoli Kormányzóságot 1952-ben a szeged-csanádi püspökség területéhez csatolták. Nem véletlen, hogy ez tekinthető a mai püspökség magjának. A szétválasztott szatmár-nagyváradi egyházmegyét 1948-ban újra egyesítették.

47 Az erdélyi gyulafehérvári (Álba lulia-i) püspökség is egészen Romániához került, amelyet 1930-ban a bukaresti érsekség alá rendelték.

48 E latin szertartású püspökséget 1932-ben újra alapították, amelynek élén Majláth Gusztáv Károly állt (1897-1938), majd Vorbuchner Adolf rövid ideig (1938) tartó kormányzása után Márton Áron vette át székét (1938-1980).

49 A második bécsi döntés következtében 1940-ben kettészelték az egyházmegyét és román területen maradt 86 plébánia, míg visszakerült 163, amelyet Sándor Imre (1940-1944) helytartó kormányzott Kolozsvár székhelyről. A világháború után egyesült a két rész és Márton Áron püspök joghatósága alá tartozott. Romániához tartozott majdnem teljes egészében a gyulafehérvár-fogarasi (Álba Iulia-i/fágárasi) görögkatolikus egyháztartomány. A lugosi, gyulafehérvár-fogarasi A magyar katolikus püspökök, i. m. 356.; BEKEM.: i. m. III. köt. 456.; GERGELY J.: i. m. 370-371., 371. 41 A második világháború után az egyházmegyét négy részre osztották szét és Ukrajna (azaz a Szovjetunió) területén is létrehoztak egy apostoli adminisztratúrát 1968-ban. 42 BEKÉ M.: i. m. III. köt. 452. 43 LOTZ ANTAL: AZ egykori Debreceni Apostoli Kormányzóság. Magyar Katolikus Almanach, 1984. Szerk.: TURÁNYI LÁSZLÓ. 758-759. 44 A magyar katolikus püspökök, i. m. 355.; BEKÉ M: i. m. III. köt. 454.; GERGELY J.: i. m. 370-371., 372., 373-374. 45 AAS XXXI. 1939. 260. 46 BEKEM.:i.m.III.köt.457. 47 1982-ben szétválasztották és a bukaresti érsekség alá rendelték. 48 AAS XXII. 1930. 381-386. 49 BEKEM.:i.m.III.kÖt.454. 44