Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 2. szám - Beke Margit: A katolikus egyházi közigazgatás alakulása a Kárpát-medencében 1920–1947 között / 39–46. o.

pókséget Ungvárral és Munkáccsal, az egyházmegye töredékét 35 parókiával visszacsatolták Magyarországhoz. Sztojka püspök ekkor általános helynököt nevezett ki az odaáti részre, de Nyáradi Dénes önhatalmúlag átvette a kormányzást és Huszton rendezkedett be. Sztojka halála után az egyházmegyét Dudás Miklós hajdúdorogi megyés püspök mint apostoli kormányzó kormányozta 1944 januárjától. Nyáradi Dénes helyére Dudás nevezte ki a szentéletű Romzsa Tivadart 1944 szeptemberében vikáriusnak, később apostoli kormányzónak (+1947). A második világháború után a munkácsi püspökség területét Ukrajnához (a Szovjetunióhoz) csatolták. Radnai Farkas besztercebányai (Banska Bystrica-i) püspököt (1904-1920) is lemondatták és helyére került Blaha Marián (1920-1937).

30 Mivel hazánkban csak egy plébániája maradt, a visszacsatolás nem jelentett különösebb változást. A hajdúdorogi egyházmegye már Romániával is kapcsolatban van, hiszen 162 plébániájából négy parókia került Csehszlovákiához, 75 Romániához. Az első püspöke Miklósy István (1913-1937)

31 volt, akinek egyházmegyéje 1935-ben egy nagyváradi görög és egy lugosi (Bedő, ül. Battonya) parókiával gyarapodott. Az első bécsi döntés után a négy parókia Csehszlovákiából ideiglenesen visszakerült.

32 Dudás Miklós (1939— 1972) között vezette a hajdudorogi püspökséget.

33 A szatmári (Satu Mare-i) egyházmegye igen furcsa helyzetbe került, hiszen három részre szakadt. Magyarországon 16 plébánia maradt, Csehszlovákia 42 plébániában részesült és a székhely 44 plébániával Romániához

34 került. A szatmári püspökség élén állt Boromisza Tibor 1906-tól 1928-ban bekövetkezett haláláig. A Magyarrészi Szatmári Egyházmegye*

5 területét Székely Gyula (1919-1929) helynöke útján Mérk központtal kormányozta, majd e helynökség 1929-ben Mérki Apostoli Adminisztratúra

36 rangot ért el, meghagyva Székely Gyulát, de adminisztrátorrá átminősítve (1929-1938). Őt Madarász István (1939-41) követte, azonban 1939-ben Egertől Tiszakerecsen, Tiszaadony, Tiszavid, Tiszaszalka, Kopócsapáti, Kántorjánosi, Baktalórántháza és filiáit leválasztotta a Szentszék és a Mérki Apostoli Adminisztraturához csatolta.

37 Záhony, ük, Nyirvasvári viszont a mérkitől átkerült az egri főegyházmegyéhez. Közben a Romániában maradt nagyváradi és szatmári püspökség egyenjogúan egyesült 1930ban,

38 élén Fiedler István püspökkel (1930-1938), akit Madarász István kassai püspök követett (1938-1941).

39 Azonban 1941. június 28-án szétvált az egyesített egyházmegye, a szatmári egyházmegye teljes területe visszakerült Magyarországhoz és Scheffler Jánost nevezték ki megyés püspöknek (1942-1952). A csehszlovák területre esett plébániák ügyeit Boromisza Tibor (1907-1928) szatmári püspök szintén helynöke, Csárszky József útján intézte, majd 1939-ben azon a területen, amely nem került vissza, apostoli adminisztratúra lett, élén Csárszky Józseffel. A második világháború után 30 BEKEM.:i.m.III.köt.455. 31 A magyar katolikus püspökök, i. m. 354.; BEKEM.: i. m. III. köt. 453.; GERGELY J.: i. m. 370-371., 366. 32 Az egész ország területén élő görög katolikus hívekre vonatkozó joghatóságot 1980-ban kapta meg a hajdúdorogi püspök. 33 BEKÉ M.: i. m. III. köt. 456. 34 Rövid történetük MARTON JÓZSEF-JAKABFFY TAMÁS: Az erdélyi katolicizmus századai. Álba Iulia, 1999. 35 Vö.5.1j. 36 A magyar katolikus püspökök, i. m. 356.; BEKÉ M.: i. m. III. köt. 456.; GERGELY J.: i. m. 370-371., 371. 37 AAS XXXI. 1939.261. 38 AAS XXII. 1930. 381-386. 39 BEKÉ M.:t.m. III. köt. 456. 43