Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 1. szám - HÍREK - Péterné Fehér Mária: Bírósági iratok a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára kiállításán / 79–82. o.

Kőrös és Cegléd esküdt bíráiból alakították, de előfordult, hogy más város éppen Kecskeméten tartózkodott törvénytudó embere is részt vett az ítélethozatalban. A törvényszék élet-halál fölött szabadon ítélt. A török kiűzése utáni átmeneti időszakban a városi tanács és a „fogott bírák" együtt ítélkeztek, amíg ezt az „intézményt" fel nem váltotta a városban időnként tartott földesúri törvényszék. A földesúri bíráskodás leglényegesebb elemei 1703-ban alakultak ki Kecskeméten. Az 1693-ban pallosjogot szerzett Koháryak — Kecskemét legnagyobb földesurai — 1713-tól tartottak úriszéket a városban. Az úriszék hatásköre minden polgári, úrbéri és büntető ügyre kiterjedt. Egyrészt a tanácsi ítéletek fellebbezési fórumaként szolgált, másrészt viszont a földesúri joghatóságból eredő hatáskörökben első fokon volt illetékes. 1834 novemberében írták alá Bécsben Kecskemét képviselői a földesúri hatalom alóli megváltakozási szerződést a Koháryak Örököseivel, a Coburgokkal, ezzel 1835-től megszűnt az úriszéki bíráskodás Kecskeméten. Ebből a korszakból polgári és fenyítő úriszéki jegyzökönyvek és egy-két érdekes ügy (boszorkány-, ördögűzési per) iratait láthatják a látogatók. A városi bíróság iratai alkotják a kiállítás negyedik korszakának anyagát. Egy 1353ban kelt oklevélben található az első utalás Kecskemétre vonatkozóan. Nagy Lajos király 1368. évi oklevele már oppidumként, mezővárosként említi. A városi bíróság már a feudalizmus kezdeti szakaszától azonos volt a városi magisztrátussal, élén az évente választott főbíróval. A bíráskodás és az igazgatás funkciói intézményesen nem különültek el, a főbíró és a tanács ugyanúgy intézkedett igazgatási kérdésekben, mint ítélt a lakosok közötti peres ügyekben. Kisebb értékű lopások, családi perpatvarok, kihágások esetén ítélkezett a főbíró, a közrend és a közerkölcs védelme tartozott a magisztrátus hatáskörébe. A tanács ítélete ellen polgári ügyekben az úriszékhez, ennek megszűnése után a megyetörvényszékhez lehetett fellebbezni. Büntető perekben azonban az ügyek az úriszéken, majd a megyei törvényszéken folytak. Kecskeméten 1805-ben szervezték meg afiscalisi (ügyészi) állást, 1820-tól már egész hivatal foglalkozott ezzel az ügykörrel. Sajnos csak 1785-től maradtak meg főbírói jegyzőkönyvek és 1750-től peres iratok a levéltárban. Főbírói esküszövegjegyzőkönyv (1788-89. évi), néhány peres irat (köztük hamis pénz használatával kapcsolatos) került kiállításra. Esztétikai élményt is nyújt a város híres szülöttének, Katona Józsefnek — aki 1820-tól fiscalisa, 1826-tól föfiscalisa volt Kecskemétnek — néhány, irodalmi stílusban megírt jelentése, igazságérzetét tükröző tanúkihallgatási jegyzőkönyve. A szabadságharc leverése utáni önkényuralom időszakában keletkezett dokumentumok alkotják a kiállítás ötödik egységét. Az osztrák mintára szervezett bíráskodás ideiglenes korszakából (1849-1854) a bírósági hatóságok beosztásáról, rögtönítélö bírósági iratokból találunk néhány dokumentumot a kiállításon. Az 1854-től bevezetett, véglegesnek szánt, de csak 1861-ig fennállt jogszolgáltatási rendszert a Kecskeméten 1854ben felállított Pest-Solt Megyetörvényszék és Kecskeméti Társasjárás bíróság polgári és fenyítő peres irataiból válogatott dokumentumok reprezentálják. Az 1860. október 20-án kelt — és Magyarország önállóságát belső ügyeiben viszszaállító — császári rendelkezés, az ún. októberi diploma értelmében a hazánk területén működő idegen jogszolgáltatási szerveknek be kellett szüntetni működésüket, s irataikat át kellett adniuk a visszaállított magyar hatóságoknak, 1861 és 1871 között az igazságszolgáltatás alsóbb szintéjét Kecskeméten ismét a város saját tisztviselői gyakorolták. Az 1861. január 23-tól március 4-ig ülésezett Országbírói Értekezlet" kialakította Ideigle80