Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 1. szám - HÍREK - Laczlavik György: A magyar–bolgár kapcsolatok kezdetei 1879 után c. kiállítás a Magyar Országos Levéltárban / 74–76. o.

kították a Bulgáriai Magyarok Egyletét, ami a köztudatba később Szófiai Magyar Egyletként került be. A politikai és diplomáciai kapcsolatokat megelőzően már jártak magyarok, utazók, költök és tudósok Bulgáriában, akik úttörő munkájukkal sokat tettek azért, hogy a bolgár népet — idegen nyelvű müveik által — minél jobban megismertessék Európában. Közülük ki kell emelnünk Frivaldszky Imre botanikust (1799-1870), Kanitz Félix Fülöp térképészt (1829-1904), valamint Strausz Adolf etnográfust (1853-1944). Kanitz Fülöp Félix (1829-1904) „a Balkán Kolumbusza" és térképésze 1860 és 1874 között 18 alkalommal lépte át a Balkán különböző hágóit, felsorolni is sok azokat a településeket, amelyekben kutatásai során megfordult. Összegyűjtött megfigyeléseiből készült háromkötetes, Die Donau-Bulgarien und der Balkan c. hatalmas monográfiája, és ennek utolsó, térképes kötete. Kijavította azokat a feltűnő hibákat, amelyek a régi térképek téves adataiból származtak. Az orosz hadvezetés az ö térképeit használta az 1877-1878. évi háborúban. II. Sándor orosz cár (1855-1881) ki is tüntette a Szent Sztaniszlavérdemjellel, a következő év elején pedig Ferenc József— mint a Magyar Földrajzi Társaság tagját — a geográfia terén elért eredményeiért királyi tanácsossá nevezte ki. Az 1869-ben alapított Bolgár Irodalmi Társaság jóval később 1881-ben tiszteletbeli tagjává választotta, és 1883-ban Sándor bolgár fejedelem is kitüntette. Kanitz munkásságát bizonyos fokig folytatta és kiegészítette Strausz Adolf, a magyar tudomány jeles képviselője. A bolgár néprajztudomány szempontjából két müvével szerzett tudományos érdemeket. Die Bulgaren. Etnographische Studien c. munkájával (tanulmányának egy részét ezt megelőzően kiadta A bolgár néphit címmel magyar nyelven), valamint a Bulgarische Volksdichtungen c. művel, amely németre fordított bolgár népdalok gyűjteménye. Strausz Adolf 1892-ben bolgár népdalokat fordított magyarra, és fordításait gyűjteményben adta ki Bolgár népköltési gyűjtemény címmel. Ebben lelkes és dicsérő jellegű leírást adott a bolgár népköltészetről. Ez a gyűjtemény volt az első, amely megismertette a magyar olvasóközönséget a bolgár népdalokkal. Dugovich Imrével, Burián István főkonzul tolmácsával közösen bolgár nyelvtant is közrebocsátott a bolgárul tanulni vágyó magyarok számára. A bolgár és a magyar történelem alakulásában sok párhuzamosságot tapasztalhatunk. A két állam közötti későbbi együttműködés megalapozásához a kiállításon bemutatott korszakban létrejött kapcsolatok jelentős mértékben hozzájárultak. Laczlavik György 2004. július 4-7. között Sopronban, az evangélikus gyülekezetei levéltár vendégeként tartotta meg éves közgyűlését és konferenciáját a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete. A közgyűlés egyhangúlag fogadta el a MELTE alapszabályának módosítását. Az egyesület tagsága az Egyházi Levéltárakért — Kormos László-díj plakettjével jutalmazta Dr. SZÖGI LÁSZLÓ munkásságát. A tudományos konferencia előadásai a digitalizálás és segédletkészítés helyzetét és lehetőségeit világították meg az egyházi levéltárakban. 76