Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 1. szám - Breinich Gábor: Az eszmétől a megvalósulásig: Budapest Főváros Levéltára új épülete / 41–55. o.

elektrosztatikusán hordták fel, tehát megfelelnek az iratvédelmi szempont­oknak, nem károsítják a tárolt iratanyagot. • A tűzvédelmi rendszer kettős: a jelzőkészülékek ionizációs készülékek és aspirációs rendszer kombinációjából állnak (a termek különböző pontjaiból vett levegőminták összetételét érzékelő csőhálózat). Automata oltóberende­zést nem építettek be. A gázzal oltó rendszereket a környezetvédelmi prob­lémák, és az igen magas beruházási és üzemeltetési költség miatt vetették el. A vizet permetező oltóberendezés (közkedvelt nevén sprinkler) pedig nem igazán hatékony a fedőlappal szerelt polcokon égő iratanyag esetén, különösen nem a tömör állványozási rendszer alkalmazása mellett. Ugyan­akkor az állandó nyomás alatt álló vízvezetékrendszer potenciális veszély­forrást jelent a vízre igencsak érzékeny iratanyag számára, alkalmazását ezért kerülték el. A megvalósított elv: a legkisebb rendellenesség esetén is jól működő finom érzékelő- és jelzőrendszer, a gyors, lokális beavatkozás. A jelzések automatikusan befutnak a tűzoltóság központjába is, kiküsz­öbölve az esetleges emberi mulasztás okozta veszélyhelyzetet. A tűzjelző a veszélyhelyzet kialakításától számított kettő percen belül automatikusan továbbítja a jelet, ha biztonsági őrség nem állítja le a folyamatot, és nem tisztázza az esetleges téves jelzés okát. A tűzoltóság beavatkozó egysége néhány utcával van csupán távolabb a levéltár épületétől, így a beavatkozás a riasztást követően négy percen belül megtörténik. Az oltási tervben érvé­nyesül az az elv, hogy a másodlagos károk ne legyenek nagyobbak az el­sődleges, a tűz által okozott károknál. A levéltárat kiemelt objektumként kezelő tűzoltóság megegyezésünk szerint olyan speciális eszközöket és a levéltár által biztosított gázzal oltó készülékeket használ a keletkező tűz megfékezésére, amelyek nem jelentenek jelentős veszélyt az iratok számá­ra, és csak e lehetőségek kimerítését követően térnek át a hagyományosan alkalmazott módszerekre. Az épületet négy lift szolgálja ki. A már említetten kívül egy a „B" épületszárny középső részén biztosítja a szintek közötti közlekedést és iratszállítást, egy az „A" épület felé eső oldalon szolgálja ki a kutatóteremhez kapcsolódó szállítási és közlekedési feladatokat, egy pedig az „A" épület személyforgalmát oldja meg. Tűz esetén a liftek automatikusan lejönnek a földszintre és nyitott ajtóval várakoznak a veszély elhárításáig. A tűzoltók külön kulcs használatával, a tényleges veszély ismeretében használhatják az épület biz­tonsági felvonóját az emeleti tűzfészkek megközelítésekor. A „C"épületszárny A „C" épületszárny a levéltárban őrzött dokumentumok állományvédelmi feladatainak ellátását szolgálja. A műhelyek technológiai berendezéseit 2004. november 30-án adták át. 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom