Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. szám - Soós László: Kálniczky László (1955–2005) / 101 o.

IKÁLNICZKY LÁSZLÓI (1955-2005) Életének 51. évében, huszonhat évi levéltári szolgálat után elhunyt kollégánk, Kálniczky László, aki 1955. április 4-én született Hajdúnánáson. Általános és középiskoláit Tiszavasváron végezte. Az érettségit követően egy év elöfelvételis katonai szolgálat (Hódmezővásárhely) után az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, történelemföldrajz szakos hallgatóként kezdte meg tanulmányait, amelyet részleges pályamódosítással a másodévtöl történelem-levéltár szakon folytatott, 1979-ben történelem szakos tanári, valamint okleveles levéltárosi diplomát szerzett. Még ezen év júliusában az Országos Vízügyi Levéltár tudományos munkatársa lett, ahol főleg levéltári segédletek készítésében és forráskiadványok szerkesztésében jeleskedett. Az egyetemi években elkezdett témáját (A Hunyadi uradalmak és familiárisok kapcsolata Mátyás politikájához) folytatva 1983-ban bölcsészdoktorrá avatták. 1993-ban a Vízügyi Levéltárban eltöltött tizennégy évi szolgálat után mint a Reprográfiai osztály főosztályvezető-helyettese lett a Magyar Országos Levéltár munkatársa. Ezen a munkaterületen készítette el A Magyar Országos Levéltár Filmtárában őrzött anyakönyvek katalógusa című, két kötetből álló kitűnő segédletet. Belső munkatársi átcsoportosítás során 1999 novemberében került főlevéltárosként az 1867 és 1945 közötti kormányszervek iratait őrző Polgári Kori Kormányszervek osztályára, ahol a gazdasági minisztériumok referenseként tevékenykedett. A levéltári munka mellett 1993 szeptemberétől nagy lelkesedéssel a Miskolci Egyetemen történeti földrajzot, illetve középkori magyar történelmet tanított. Az oktatói munkájához kötődve írta meg 1995-ben a Magyarország régi földrajza című egyetemi jegyzetét, amelynek javított, bővített változatát 2000-ben készítette el. Tudományos munkájának folytatását betegsége akadályozta meg. Annak ellenére, hogy 2005 augusztusában egészségi állapotára tekintettel nyugdíjazták, mégis reméltük, kutatóként még közöttünk marad. Jó humorát, mackós alakját emlékezetünkben őrizzük tovább. Soós László 101