Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. szám - Hírek - Farkas Andrea: Beszámoló Budapest Főváros Levéltára levéltári napjáról / 93–94. o.

BESZÁMOLÓ BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA LEVÉLTÁRI NAPJÁRÓL 2005. november /6-án rendezte meg Budapest Főváros Levéltára levéltári napját, amelynek témája az alábbi volt: Bécs — Budapest. Műszaki haladás, innováció és városi infrastruktúra a 19. században. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere és Ferdinánd Opll, a Bécsi Városi és Tartományi Levéltár igazgatója köszöntőjükben hangoztatták a két város újbóli közös együttműködését. Rámutattak arra, hogy bár Bécs mindig Budapest előtt járt az infrastruktúra és fejlesztés terén, de példaként szolgált. A köszöntőt követően hatodik alkalommal adták át a levéltár saját díját, a Gárdonyi Albert Emlékérmet és Díjat. A plakettet ez alaklommal Póth Piroska főlevéltáros, a tollat pedig Szimuly Lászlóné pénzügyi osztályvezető-helyettes kapták meg. A díjátadás után Schiffer János főpolgármester-helyettes megnyitotta a két fővárosi levéltár együttműködésében szervezett kiállítást, amely ezt megelőzőleg Bécsben volt látható 2003 szeptemberétől 2004 januárjáig. A kiállítást, amely a korabeli várostervezés és városrendezés, a Duna szabályozása, rakpartok építése, közlekedés, áruforgalmi és közműrendszerek, lakóházak, kulturális középítkezések terveit, fotóit és diagramjait mutatja be 2006. márciusáig lehet megtekinteni. A tárlatot rendező két intézmény közös kiadásában magyarul is megjelent a kiállításról szóló tanulmánykötet és katalógus. A konferenciát Péter Csendes, a Bécsi Városi és Tartományi Levéltár ny. főigazgató-helyettese Urbanitás és tudomány c. előadásával nyitotta meg, amelyben leszögezte, hogy a városfejlődésnek döntő előfeltételét alkották a tudományos és műszaki fejlesztések gyakorlati eredményei. A 19. század második felében indult el Bécsben a magasabb fokú műszaki képzés, amely az akkori társadalmi igényeknek is megfelelt. Sipos András főosztályvezető-helyettes (BFL) előadásának — A városok „behálózása" a 19. században — fő kérdése az volt, hogy milyen szerepet vállalt az állam, a város az infrastruktúra fejlesztésében. A továbbiakban az előadó azt fejtegette, hogy a korra vonatkozó várostörténeti szakirodalomban a városhálózat fejlődésének történetével csak mellékesen foglalkoztak, pedig a vízvezeték- és csatornarendszerek, az energiaszolgáltatás és a tömegközlekedés kialakulásának a tanulmányozásával mélyebben megismerhető egy város története. Julianna Mikoletzky levéltáros (Bécsi Műegyetem) Magyar diákok és oktatók a Bécsi Műegyetemen a Ferenc József-i korban c. előadásában rámutatott arra, hogy a 19. században folyamatosan csökkent a magyar diákok és oktatók száma a Bécsi Műegyetemen. Ennek oka az volt, hogy Pesten is beindult a műszaki tudományok oktatása, és ezzel a magyar képzési rendszer is elég kapacitást nyújtott a diákság és az oktatók részére. A városi térszerkezet alakításának kérdései és a városrendezési munkálatok majdnem minden európai fővárosban túlterjedtek az önkormányzatok hatáskörén, és ez Pest és Buda esetében is így volt. Horváth J. András főigazgató-helyettes (BFL) „Tanácsolt közmunkák" — Hatásköri viták, presztízsszempontok és célszerűségi megfontolások a főváros és a Közmunkatanács kapcsolatában c. előadásában több példán szemléltette, milyen kérdések és viták fordultak elő az önkormányzat és a Közmunkatanács között. Az állófogadás után a délutáni előadásokat Fabó Beáta \evé\távos(BFL) nyitotta meg a Budapest régi térképei című DVD bemutatójával, amely a BFL digitalizált térképanya93