Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. szám - Viszket Zoltán–Zentai Katalin: A hungarikakutatás és a Magyar Országos Levéltárban őrzött hungarikajelentés-gyűjtemény / 41–57. o.

Olaszország és Vatikán 1964 — 2002 39 Portugália 1983— 1989 2 Románia 1965— 1981 37 Spanyolország 1968 — 2000 16 Svájc 1975 2 Svédország 1972—1985 4 Szovjetunió és utódállamai 1969— 1992 17 Törökország 1983 1 ÖSSZESÍTVE: 26 ORSZÁG 1952 — 2004 470 Ez a hatalmas gyűjtemény azonban korántsem teljes, azaz nem tartalmazza az összes valaha is végzett hungarikafeltárást, csak azokat, amelyeket az osztályunknak elküldtek. Sajnos az elmúlt években — központi irányítás nem lévén — nagyon véletlenszerűen kerültek hozzánk a jelentések, annak ellenére, hogy a hungarikafeltárások és rendezések tovább folytatódtak. A beérkezett jelentések és jegyzékek terjedelme változó, az egy szál papírtól a vaskos kötetekig terjednek. Felmerülhet a kérdés, hogy valójában szükség van-e ezeknek a jelentéseknek és jegyzékeknek a feldolgozására. Azt gondoljuk, hogy amennyiben elfogadjuk a 2. pontban leírt állítást, akkor a válasz egyértelmű igen. A Magyar Országos Levéltár birtokában lévő gyűjteménynek — Magyarország, illetve a magyarság kutatása szempontjából — történeti értéke jelentős, hiszen rengeteg olyan forrás megismerését teszi lehetővé, amelyeknek a létezéséről eddig nem tudtunk. A „Hungarikajelentés-gyüjtemény" jelentősége elsősorban abban áll, hogy megismerteti és — a felhasználásával folyamatosan gyarapodó Hungarikagyűjtemény által — elérhetővé teszi ezeket a forrásokat. Mivel az évtizedeken át folytatott feltáróutak eredményeképpen létrejött, Magyar Országos Levéltárban őrzött „Hungarikajelentés-gyüjtemény" teljes feldolgozása már halaszthatatlanná vált, a levéltár vezetése a Reprográfiai Osztály két levéltárosának — jelen cikk íróinak — feladatul adta a gyűjtemény elektronikus adatbázisba építését. A Magyar Országos Levéltár Mikro filmtárában nem található, a hungarikajelentésekben szereplő magyar vonatkozású fondoknak és állagoknak a levéltári adatbázisba való beépítése mellett két fontos érvet lehet felsorakoztatni. A kiépített adatbázis egyrészt támpontot ad a Magyar Országos Levéltárnak abban, hogy milyen külföldi anyagokkal kapcsolatban készült feltárás, és megfelelő jegyzékelés esetén segít a mikrofilmrendelés lebonyolításában. Másrészt tájékoztatást ad a tudományos kutatók részére is arra vonatkozóan, hogy egyes külföldi levéltárakban milyen és mennyi magyar vonatkozású, már feltárt levéltári anyag található. Az állomány „Hungarika" néven kerül be az adatbázisba, követve annak rendszerét (országonkénti és intézményi csoportosítás). A 2000 decemberében elkezdődött feldolgozás során először rendezni kellett a jelentéseket országonként kronológiai sorrendben. Ezzel párhuzamosan jelzeteltük az egyes jelentéseket, mégpedig úgy, hogy az adott ország kezdőbetűjét párosítottuk egy számmal, 1980-ban ugyan megkezdődött egy feldolgozó munka, amelynek folyamán elkezdődött egy kartotékrendszer felállítása, azonban a feldolgozás abbamaradt, a cédulakatalógust pedig pontatlan volta miatt a későbbi munkához nem tudtuk felhasználni, ugyanis a katalógus készítői nem ellenőrizték a feltárt anyag levéltáron belüli elhelyezkedését, sem azt, hogy megvan-e a levéltár Mikrofilmtárában. 51