Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. szám - Viszket Zoltán–Zentai Katalin: A hungarikakutatás és a Magyar Országos Levéltárban őrzött hungarikajelentés-gyűjtemény / 41–57. o.

2) A filmezés előkészítése során ki kell emelni a filmezésre kerülő anyagot, olyan rendbe kell tenni, hogy filmezhető legyen és jegyzéket kell készíteni a filmezendő anyagról. 3) A filmezés az előkészített anyag fi Imrevételét, minőségi ellenőrzését, pótlását, majd a kiemelt anyag visszatételét jelentette. 3.2.2. Az Országos Levéltár szakmai irányításával (1979-től) 1979-ben a Kulturális Minisztérium Levéltári Osztálya a hungarikumokkal kapcsolatos minden teendőt a Magyar Országos Levéltárnak adott át, ahol erre a feladatra egy ideiglenes referensi státuszt létesítettek és azt a Reprográfiai Osztályhoz osztották be. Amint a hungarika referensre vonatkozó munkautasítási tervezetből is kiderül, az e munkakört betöltő levéltáros vezette az Országos Levéltár által intézett mikrofilmcserék nyilvántartásait, a külföldi magyar vonatkozású levéltári iratok nyilvántartását, illetve általánosan tájékozódott a külföldi magyar vonatkozású iratokról és javaslatot tett az újabb külföldi segédletek beszerzésére. Emellett hungarikakutatási programokat dolgott ki, amelyeket a Művelődésügyi Minisztérium elé terjesztett. A hungarikaanyagok feldolgozásával és nyilvántartásával kapcsolatban az Országos Levéltár vezetősége azt is ebben az utasításban fogalmazta meg, hogy a továbbiakban, miként kell rendszerezni az anyagot. A hungarika nyilvántartását három részre bontották. 1) Társintézményekben őrzött és azok gyarapodásának nyilvántartása. 2) Az Országos Levéltár Filmtárában lévő külföldi levéltári anyagokról készített mikrofilmek törzskartonjai. 3) A levéltári hungarikautak során feltárt iratok adatai. A nyilvántartás formájának a kartotékrendszert határozták meg, amelynek nyilvántartási egysége a fond, vagy az állag, tehát minden egyes fond vagy állag külön kartotéklapot kapott. A hungarikafeltárások céljából történő kiutazások az államközi szerződések keretei közt történtek, a Levéltári Igazgatóság fedezte a költségeket és intézte az utazással kapcsolatos technikai teendőket, a szakmai irányítás pedig a Magyar Országos Levéltár Reprográfiai Osztályának kezébe került. A MOL meghatározó szerepe és jelentős befolyása következtében 1979 után a hungarikagyüjtő utak szervezettebbek és célirányosabbak lettek, ami a "Hungarikajelentés-gyüjteményben" megtalálható beszámolók és jegyzékek minőségén is tükröződik. Ebben az időszakban a történészi feltárások háttérbe kerültek (amikor egy téma vagy egy korszak alapján szelektálták az iratokat) és egyértelműen a teljes fondok, jelentősebb irategyüttesek szisztematikus, levéltárosi feltárására helyeződött a hangsúly. A kiutazók egymásra épülő feltárásai lehetővé tették a mikrofilm-megrendeléseket. Az 1979 és 1987 közötti időszakban a feltárások nagy része mikrofilmezésre került és ma a Filmtárban mindenki számára hozzáférhető. 13 MOL, Y?., 1190/1980. 47