Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. szám - Murber Ibolya: A bécsi Collegium Hungaricum újjászervezése (1963) / 26–40. o.

Az 1950-es években a „lojális" bécsi egyesületek a régi CH épületében nyertek elhe­lyezést. A Trautson-pa\otát 1963 márciusában ki kellett üríteni, ez a „magyarbarát" egye­sületekre is vonatkozott. A kiköltözéskor azt az ígéretet kapták, hogy az új épületben ismételten biztosítják számukra az összejövetelekhez szükséges feltételeket. Mivel az építkezés elhúzódott, így az egyesületek beköltözésére csak július hónapban nyílt lehető­ség. Az épület elhagyása (március) és az új épület elfoglalása (július) között eltelt idő­szakban gondot okozott az egyesületek számára a megszokott összejöveteli hely hiányá­ban a tagságuk összetartása. Az egyesületek vezetői a bécsi követség tanácsára vendég­lőkben helységet béreltek, ahol szinte az addig „megszokott egyesületi életet" tudták biztosítani. A külügyminisztérium az új épület átadását megelőzően javasolta, hogy „a bécsi ma­gyar egyesületek tegyenek közzé hirdetést a baráti és lehetőség szerint a polgári lapok­ban, amelyben új címüket az új épületben, a Hollandstrassé-n adják meg". Ezzel is igye­keztek az osztrák közvélemény figyelmét felhívni arra, hogy csak egy épületcseréröl és nem egy új intézmény alapításáról, „becsempészéséről" van szó. 42 A négy „lojális" egyesület (Iskolaegyesület, Munkásegyesület, Szabadság Egyesület és az Osztrák-Magyar Egyesület) új épületben történő elhelyezésével a követség foglal­kozott. 1963. július 4-ére az új épületbe meghívták az egyesületek vezetőit, akik egymás között felosztották a rendelkezésükre bocsátott helységeket. Mind a négy egyesületnek két-két irodahelyiség jutott. Július hónapban az egyesületek vezetői ünnepélyes összejö­vetelt szerveztek, ahol a tagok birtokba vehették az új irodákat. Az egyesületi munkatervnek igazodnia kellett a CH éves munkatervéhez, az „össze­hangolást" a követség végezte: „Az OME tevékenységében az új épületbe történő átköl­tözés után érdemleges változás megítélhetöen az előadó osztrák személyek jobb megvá­lasztásával lesz elérhető, de számítani lehet arra is, hogy a Collegium Hungaricum maga­sabb színvonalon kifejtett tevékenysége az egyesületeknek a szélesebb rétegek felé irá­nyuló munkájára is előnyösen hat ki. Tekintettel arra, hogy a magyar egyesületi rendez­vények javarészt szombat-vasárnapra vannak tervezve, nem keresztezik a Collegium Hungaricum és az OME előadásait." 43 Ennek ellenére azonban rövidesen súrlódások jelentkeztek az intézet munkatársai és az egyesületek között. 44 Sebes követ jelentése szerint „az igazgató és munkatársai különböző olyan rendszabályokat vezettek be, ame­lyek az egyesületek korábban megszokott életét zavarták, és az egyesület tagjait sértették. Ilyen intézkedések voltak: portáshiányra hivatkozva kiírták a ház kapujára, hogy este 20 óra után azt nem lehet látogatni. A ház lezárása következtében az egyesületek tagjai szombaton és vasárnap nem látogathatták a részükre átadott helységeket. Az Iskola Egyesület részére átadott helységekbe az egyesület tagjai nem mehettek be. A magyar nyelvtanfolyamot a tervezett időben nem indíthatták be, mivel a CH igazgatójának és munkatársának utasítására a helységben raktárt rendeztek be". A Meisel igazgatóval történt többszöri egyeztetés eredményeképpen az ilyen jellegű súrlódások lekerültek a napirendről. „Meisel elvtárs megértette, hogy a CH épületét úgy kell tekintenie, mint a magyar egyesületek otthonát is". MOL XlX-J-l-j-Ausztria-XIV-131-00475/1963 37. d. MOL XIX-J-l-j-Ausztria-XIV-131-001404/1962 37. d. MÁDL A.: Volt egyszer egy lestőrpalotánk, i. m. 90. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom