Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. szám - Murber Ibolya: A bécsi Collegium Hungaricum újjászervezése (1963) / 26–40. o.

Az 1963 januári utasítás és az 1964 februári szervezeti és működési szabályzat nem minden pontban egyezik meg. A „tevékenységek és feladatok" fejezetben az 1963 januári utasítás a Bécsben működő magyar egyesületekkel még részletesebben foglalkozott: „hatékonyan hozzájárul (mármint a CH) az Osztrák-Magyar Egyesület tevékenységi színvonalának emeléséhez". Ez a mondat az 1964 februári szabályzatból azonban már kimaradt. A Politikai Bizottság által előírt propaganda feladatok egyik súlypontja a „kádári" Magyarországhoz lojális bécsi magyar egyesületek támogatása volt. Az új szervezeti és működési szabályzat, noha szigorúan titkos minősítést kapott, csak általánosságban, a konkrét egyesületek megnevezését kerülve, ezáltal a kizártak körét sem körülhatárolva, fogalmazta meg az egyesületekkel kapcsolatos tevékenységet. „segítséget nyújt a bécsi magyar kolónia és a magyar egyesületek számára". Az 1963 januári utasítás még nem tartalmazta konkrét formában az ösztöndíjasokkal kapcsolatos feladatokat. Az 1964-es szabályzat azonban előírta, hogy „a Collegium Hungaricum a Kulturális Kapcsolatok Intézete által kiküldött ösztöndíjasoknak ingyenes lakást biztosít, segíti és ellenőrzi tudományos, illetve kulturális munkájukat." A CH működésével kapcsolatosan is eltérések mutatkoztak az 1963 januári és az 1964 februári utasítások között. 1963-ban az intézet felügyeletét még több magyarországi szerv között osztották fel. „A Collegium Hungaricum munkájának, tartalmi, elvi-politikai vonatkozásaival a külügyminisztérium, kulturális, művészeti vonatkozásaival a Kulturális Kapcsolatok Intézete, tudományos vonatkozásaival a művelődésügyi minisztérium, illetve a Magyar Tudományos Akadémia foglalkozik." 1962-ben még hangsúlyos szerepet kapott a CH működésével kapcsolatosan a Magyar Tudományos Akadémia is. 1959 decemberében az MTA Nemzetközi Kapcsolatainak Osztálya átadott egy feljegyzést a külügyminisztériumnak, amelyben az osztrák kapcsolatait részletezte.

30 Ehhez képest az 1964 februári utasításban a felügyelő szervek között sem az MTA, sem a művelődésügyi minisztérium nem került megemlítésre, feladatukat, a tudományos és kulturális irányítást a Kulturális Kapcsolatok Intézete vette át. A működéssel kapcsolatos fejezetben meghatározott fő fel ügyeleti feladatok ellátásáról mindkét utasítás azonos módon rendelkezik. „A Collegium Hungaricum főfelügyeleti hatósága a külügyminisztérium. A külügyminisztérium e jogkörét a Magyar Népköztársaság bécsi követe útján gyakorolja." Mind az 1963 januári utasítás, mind az 1964-es szervezeti és működési szabályzat rendelkezései szerint a CH költségvetése a bécsi magyar követség költségvetésének önálló része volt. A kulturális és tudományos kiadások, mint pl. a kiállítások rendezése, a kulturális és propagandaanyag-költségek fedezetét a KKI költségvetésében kellett biztosítani. Végül az 1964 februári szervezeti és működési szabályzat az 1963 januári utasítással összhangban felsorolta azon csoportokat, amelyek a Collegium Hungaricum épültében nyertek elhelyezést: • a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség magyar képviselete • az Ausztriában működő állandó magyar képviseletek • az Osztrák-Magyar Egyesület MOL XIX-J-l-j-Ausztria-XIV-131-001404/1962 37. d. 34