Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. szám - Murber Ibolya: A bécsi Collegium Hungaricum újjászervezése (1963) / 26–40. o.

sara vonatkozó igényét. A változások hátterében a szomszédos telken működő Dianabad részvénytársasággal (Dianabad AG) folytatott tárgyalások és egyeztetések állottak. A részvénytársaság telkén lévő épületek ekkortájt igen romos állapotban voltak. Ezek felújítását az akkor modernnek tartott funkcionalista stílusban, magas tömbszerü épületek kivitelezésével kívánták megvalósítani. így számukra kedvező volt, hogy a Collegium Hungaricum új épülete, a többi épület fölé magasodó szögletes tömbjével, „úttörőként" megbontja a környék többnyire szecessziós házainak az összhangját. Ezért azt a javaslatot tették, hogy az eddig tervezett hat emelet helyett legyen az épület nyolc emeletes. A Bécs Városi Tanács Építésügyi Bizottsága 1962. január 11-én jóváhagyta az építési engedély megváltoztatását, így a hat emeletes épület (Bauklasse V.) helyett egy nyolc emeletes épületet emelhettek (Bauklasse VI,). A pénzügyminisztérium 1962-ben felkérte a művelődésügyi minisztériumot, hogy tegyen javaslatot az esetleges ösztöndíjas férőhelyek kialakítására, noha maga a pénzügyminisztérium nem értett egyet az ösztöndíjas vendégszobák kialakításával. Ezzel szemben a külügyminisztérium, és különösen a követség, támogatta a felállítandó intézet ösztöndíjasokat elszállásoló, kutatómunkát végző funkcióját. A művelődésügyi minisztérium megkésve, csak az építési munkálatok előrehaladtkor, jelentette be igényét az ösztöndíjas szobákkal kapcsolatosan. így a kért ösztöndíjas férőhelyek kialakítására már csak nagyon szűkös lehetőségek kínálkoztak, ezért kényszermegoldásként négy darab egyszobás lakást alakítottak ki, melyekben szobánként két-két ösztöndíjast szállásoltak el. A könyvtár esetében is hasonlóképpen alakult a helyzet, mivel a művelődésügyi minisztérium csak a nyers épület elkészülte után kezdett a kérdéssel foglalkozni. A könyvek tárolását azonban sikerült a könyvtár mellet kialakított további helységgel megoldani, így a könyvtárteremben közel 15 ezer darab kötet nyert elhelyezést.

9 Az intézetben egy mozitermet is kialakítottak. A diplomáciai háttér A Kádár-kormmy számára a külpolitikai kapcsolatok, a Nyugat „elismerése" a belső konszolidáció és stabilitás egyik fontos tényezője és forrása volt. így a kulturális területen folytatott együttműködés a politikai kapcsolatok alakulására is jelentős hatást gyakorolt. Ebből kifolyólag meghatározó külpolitikai lépés volt, hogy Magyarország már 1959-ben, amikor a Kádár-kormány Nyugaton és persze Ausztriában is még persona non grata volt, Finnországgal kulturális egyezményt kötött. Ez a finn-magyar kulturális kapcsolat, illetve a két államfő Kádár János és Urho Kekkonen közeledése természetszerűen elsősorban nem a finn-magyar nyelvi rokonságra épült, hanem Finnország speciális, egyedi politikai helyzetével függött össze. Finnország a „finn semlegességnek" megfelelően a kelet-nyugati konfliktusokban nem, vagy csak igen visszafogottan játszott szerepet. A szintén semleges Ausztria és Magyarország esetében viszont nem egyszerűen két olyan szomszédos országról volt szó, ahol az egyik fél a másik országban egy kulturális intézet létrehozását, a bécsi Collegium Hungaricum esetében újraindítását, határozta el. 9 MOL XIX-J-l-j-Ausztria-XIV-l31-00475/1963 37. d. 28