Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 1. szám - Horváth J. András: Kutatók és kutatások Budapest Főváros Levéltárában 2003-ban / 25–40. o.

Kutatási irányultság és ágazat a kérőlapok száma szerint H Város(rész)tört Vagyon Telektörténet Társadalomtört. Kultúrtörténet Iskolatörténet Intézménytörténet Gazdaságtörténet Építéstörténet Életrajz Családkutatás 200 400 600 800 1000 0 Közérdekű • Magán D Tudományos A társadalom-, a köztörténeti, valamint a biográfiai és a kultúrtörténeti témájú kutatások jelentős részénél jellemzőbbnek tekinthetjük az elméleti jellegű megközelítéseket, és elsősorban itt beszélhetünk tudományos érdekű kutatásokról. A nem gyakorlati célszempontokhoz rendelt építéstörténeti témájú kutatások zöme főként annak folytán tekinthető tudományos jellegűnek, hogy ezek végzésének magyarázata a legtöbb esetben tanulmányi, illetve tudományos karrier-célzatú: szakdolgozat, disszertáció, vagy egyéb publikáció, r£>^-tevékenység. Az általunk kiterjesztő értelemben használt „társadalomtörténeti" kutatások zömét végző kutatót is az érdekmentes tudásszomj űzi. Mind kutatási tematika, mind belső indíttatás tekintetében markánsan különbözik a jobbára családkutatásokat, telektörténeti adatgyűjtést, és saját ingatlanaik építéstörténetét, avagy a lakóhelyre, illetve annak környezetére vonatkozó adatok megszerzését feltárni igyekvő magánkutatásokat végzők köre. Döntőnek kell tekintenünk az egyedi, személyes, „lelki" tényezőt, amely némelykor bizony körültekintő kutatófelügyelői magatartást is igényel. Nem szabad iróniával kezelnünk az ebbe a kategóriába sorolható, néha-néha sajátságosan viselkedő kutatókat, hiszen a magántermészetű kutatásokat végzők köre egyre bővül, és a foglalkozás velük módosítani is fogja némileg a hagyományos levéltárosi attitűdöt. Úgy vélem, nem mellékes ezeknek az alapvető kutatási sajátosságoknak a feltárása, és az eltérő szempontok számbavétele, hiszen a kikért adatok köre és jellege az eltérő igényeknek megfelelően jelentősen különbözhet egymástól, és az őrzött állomány egyes részeire eltérő arányban vonatkozhat. Ennek megfelelően, míg 2003-ban pl. az összlevéltári kutatások csaknem 3/5-e ugyan tudományos jellegű volt, a gyűjteményi és az anyakönyvi fondok esetében ettől viszont eltérő arányokkal találkozhattunk. 30