Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 3. szám - HÍREK - Vass Előd: Bélay Vilmos (1919–2005) / 104–105. o.

BÉLAY VILMOS (1919-2005) Váratlanul értesültek volt kollégái a szomorú hírről, hogy Dr. Bélay (Koch) Vilmos nyugdíjazásának húszadik évében véglegesen eltávozott. A Magyar Országos Levéltár nyugalmazott főlevéltárosa még nyugdíjazása utáni években is meglátogatta volt kollégáit és kedélyesen elbeszélgetett velük. Mindenkihez volt néhány kedves szava. Budapesten született 1919-ben, a fasori evangélikus gimnázium tanárának és igazgatójának családjában, és így kisgyermek korától édesapja kisugárzásában, tulajdonképpen azt a középiskolát járta. Az 1935-től a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetem Bölcsészettudományi Karán — az Eötvös Kollégium tagjaként — a történelem-földrajz szakra járt. Diplomája megszerzése után — 1941 őszétől — az egyetemen a történeti szeminárium díjtalan gyakornoka lett, majd 1942 őszétől tanársegédje (közben 1942. október 5-től katona) és Szentpétery Imre professzor mellett tanított. Emellett magántanítványokat is oktatott. A Magyar Országos Levéltár már 1941. szeptember l-jétől tényleges szolgálatban gyakornokként alkalmazta. 1944 nyarán — katonai szolgálata alatt — véglegesen kinevezték. 1945 novemberében szerelt le, s levéltári alkalmazását ezután kutatótermi felügyelőként folytatta. Néhány évig főigazgatói titkár is volt. 1950. januárjától egészen 1959. végéig, a Levéltárak Országos Központjában (LOK) előadóként dolgozott. Ugyanebben az évben orosz nyelvi tanulmányait két hónapos moszkvai és leningrádi (Szentpétervár) ösztöndíjas tanulmányúttal kiegészítette, eközben a szovjet levéltárakkal ismerkedett. A LOK átszervezése miatt Bélay Vilmos, 1959 novemberétől ismét a Magyar Országos Levéltárban, a Polgári-kori Osztályon folytatta levéltárosi pályáját. A háborús pusztításokból megmentett minisztériumi levéltárak rendezésében és repertorizálásában vett részt. E munkájának eredményeként készült el — Kardos Kálmánnal közösen — az 1960-ban megjelent, Pénzügyminisztérium Levéltára, majd — Kohut Máriával közösen — az 1961-ben összeállított, Kereskedelemügyi Minisztérium és Iparügyi Minisztérium repertóriumai, A levéltárak leltárainak sorozatában, 1963-ban jelent meg a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium repertóriuma, de ezeken kívül még kettő repertórium munkálataiban is tevékeny részt vállalt. Ezekben az években levéltári feladatai mellett vett részt az Új Magyar Lexikon I—VI. kötete, 1790-1849. évekbeli magyar történet szócikkeinek megírásában (Akadémiai Kiadó, Bp. 1959-1962). Az 1961-1965. az Agrártörténeti Szemlében, a Levéltári Szemlében és Levéltári Közleményekben, a Soproni Szemlében és a Tanulmányok Budapest Múltjából c. folyóiratokban összesen 16 írása jelent meg, a levéltárügy és a művelődéstörténet tárgyköréből. Bélay Vilmos 1963. január elejétől a Feudalizmus-kori Osztályon dolgozott tovább, ahol a magyar- és erdélyi kancelláriai levéltárak előadójaként sokoldalú munkásságot vállalt. A munkaidejének javát lekötő napi feladatok mellett nagyobb kiadványok készítésébe is bekapcsolódott. Jelentős szerepet töltött be, a három magyar összeállító egyikeként A magyar Internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és Polgárháborúban című kötetek 1967-1968. évi kiadásában. A Magyar Országos Levéltár főigazgatójának kezdeményezésére 1971-ben Az úrbéres viszonyok Mária Terézia korában című történeti statisztikai kiadvány II. kötete, Arad vármegyéjének kéziratát készítette el. Ezenkívül éveken át írt összefoglaló ismertetéseket a magyar- és külföldi levéltári szakfolyóiratokról, az 1946-1971 között kizárólagosan, a Levéltári Híradó, a 104