Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 3. szám - Haraszti Viktor: Az országos hatáskörű és a dekoncentrált szervek levéltári illetékességéről / 78–99. o.

ködő szerv levéltári anyagát is őrzik és kezelik, feltéve, hogy azok nem tartoznak más levéltár illetékességi körébe." Az Ltv. javaslatának indoklása tehát egyértelműen az évtizedek alatt kialakult gyakorlat folytatását írja elő. Az Ltv. szövege azonban a dekoncentrált szervek illetékességét expressis verbis nem szabályozza, hanem az illetékességet a megyei (fővárosi) közlevéltárak tekintetében negatív állítással határozza meg, azaz minden olyan levéltári anyag tekintetében megállapítja, mely nem tartozik más levéltár illetékességébe. Az Ltv. hatályba lépése óta a tanulmányom első részeiben említett közigazgatási térszerkezeti változások a levéltárak illetékességét nem változtatták meg, s bár hatottak rá, az e körül keletkező viták mégsem kaptak nagyobb nyilvánosságot. Az általános levéltárak raktározási feltételeinek javítását szolgáló fejlesztési program koncepciója 1998 végére készült el. A koncepció körül kialakult vita elsősorban a regionális levéltárak létrehozásának szükségességét vitatta, de fontos elemként szerepelt a levéltári illetékesség kérdése. Az Ltv tervezett módosítása nyomán a Magyar Országos Levéltár regionális szerveként hét — egy fővárosi és hat vidéki székhellyel működő — regionális hatáskörű állami levéltár jött volna létre, amelyek illetékességébe került volna a régió területén működő területi állami szervek és jogelődeik levéltári anyaga. A regionális állami levéltári hálózat ügye 1999 után lekerült a napirendről, ugyanakkor az általános levéltárak illetékességét illetően az Ltv. rendelkezései nem változtak. Az Ltv. általános levéltárak illetékességét szabályozó rendelkezések szerint a minisztériumoknak és az országos hatáskörű szerveknek, valamint az ezek közvetlen felügyelete és irányítása alá tartozó intézményeknek, valamint mindezen szervek jogelődeinek levéltári anyagával kapcsolatos feladatok a Magyar Országos Levéltárat illetik. Tanulmányom első részében kifejtettek alapján megállapítható, hogy az országos hatáskörű szerv megnevezés az Ltv. szóhasználatában is pontatlanságot eredményez. Ha tág értelemben vesszük, akkor a kormány, a minisztériumok és a többi központi államigazgatási szerv mind országos hatáskörű szerv, ennek az értelmezésnek viszont ellentmond a minisztériumok törvényszövegbeli külön kiemelése. A LÜSZ „országos hatáskörű vagy jellegű szervek", illetve a hivatkozott KM utasítás „országos hatáskörű főhatóságok" megfogalmazásai pontatlanabbnak tűnnek az Ltv. „országos hatáskörű szerv" szóhasználatánál, mégis, gyűjtőfogalomként helyesebb, illetve tágabb értelmezési lehetőséget kínáltak, mint a közigazgatási jogban az Ltv. megfogalmazásánál szűkebb értelemben használt „országos hatáskörű szerv" fogalma. Ha az Ltv. vonatkozásában az országos hatáskörű szervek szűkebb értelmezése alatt a 1040/1992. Korm. határozat szerinti értelmezést kell elfogadni, akkor— az általában nevesített minisztériumok mellett — csak a kormány közvetlen irányítása és a kijelölt miniszter felügyeletet alatt álló szervek tartoznak a Magyar Országos Levéltár illetékességébe. Ebben az esetben azonban a központi hivatalok és a minisztériumi hivatalok levéltári illetékessége meghatározásának hiányát kell megállapítani. A dekoncentrált szervek vonatkozásában az Ltv. 18. §-nak negatív illetékességi megfogalmazását kell figyelembe venni, azaz a megyei (fővárosi) általános levéltár illetékességébe tartozik a megye (főváros) területén keletkezett minden olyan levéltári anyag, amely nem tartozik más levéltár illetékességi körébe. A dekoncentrált szerveket expressis verbis az Ltv. nem sorolja egyik levéltár illetékességébe sem, így a megyei 6 A fentiekkel kapcsolatos vitát, hozzászólásokat 1. bővebben a Hírlelö 1998/1-2. számában. 93