Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 3. szám - Haraszti Viktor: Az országos hatáskörű és a dekoncentrált szervek levéltári illetékességéről / 78–99. o.

Az analógia és a gyakorlat alapján az országos hatáskörű szerv központjában keletkezett iratokkal kapcsolatos levéltári feladatokat az Új Magyar Központi Levéltár látta el, a dekoncentrált szervek vonatkozásában a területileg illetékes megyei (fővárosi) levéltár. A területi elv alkalmazása általában zökkenőmenetesen működött, de a fővárosi székhellyel működő három általános levéltár (ÚMKL, BFL és a Pest Megyei Levéltár) esetében külön szabályozást igényelt, ami a fővárosban működő általános levéltárak illetékességi körének szabályozásáról szóló 101/1975. (M. K. 3) KM utasítással történt meg. A KM utasítás alapján az Új Magyar Központi Levéltár illetékességébe tartozott az Országgyűlés, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, a minisztériumok és országos hatáskörű főhatóságok, valamint az ezeknek közvetlenül alárendelt fővárosi székhelyű és országos tevékenységi körben működő költségvetési szervek iratanyaga. Budapest Főváros Levéltára illetékességi körébe tartozott a minisztériumoknak és az országos hatáskörű főhatóságok, szervek közvetlen irányítása alatt álló fővárosi szintű költségvetési szervek iratanyaga. A Pest Megyei Levéltár illetékességébe az utasítás alapján a pest megyei székhelyű költségvetési szervek iratanyaga tartozott, függetlenül felügyeleti illetve irányító szervüktől. Az utasítás 1985-ös módosítása

33 az UMKL illetékességébe sorolta az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságot, míg a Budapesti és Pest Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságot és kirendeltségeit a Pest Megyei Levéltár illetékességébe.

34 A LÜSZ alapján az általános levéltárak illetékességét végső soron a Kulturális Minisztérium Levéltári Igazgatósága, később Művelődési Minisztérium Közgyűjteményi Főosztálya Levéltári Osztálya állapította meg, részben megelőzve, illetve megoldva így az illetékességi vitákat. A levéltárak szervjegyzékének összeállítása „a levéltárak illetékességi körének elhatárolásában mutatkozó bizonytalanságokból" eredően is nem volt könnyű feladat.

3:> A bizonytalanságok legnagyobb részt ugyanakkor a vállalati iratanyag gyűjtése kapcsán voltak tetten érhetőek. A rendszerváltás utáni közigazgatási változások nyomán a megyei tanácsi fenntartású levéltárak megyei önkormányzati fenntartású levéltárakká váltak. A levéltári terület még évekig az 1969. évi 27. tvr. rendelkezései alapján működött, már amit az alkotmánybíróság döntése meghagyott belőle. Az illetékesség területén azonban minden maradt a régiben, az országos hatáskörű szervek központi szervezeti egységének irataival kapcsolatos munkát a Magyar Országos Levéltár végezte, míg a területi, dekoncentrált szervek iratkezelésével kapcsolatos feladatokat a megyei (fővárosi) levéltárak látták el. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXV. tv. (Ltv.) 14. § (2) bek. alapján a köziratok vonatkozásában a közlevéltárak illetékességét az Ltv. állapítja meg. A 16. § (l)-(2). bek. alapján a levéltárral nem rendelkező közfeladatot ellátó szervek levéltári anyaga az általános levéltárak, azaz a Magyar 33 109/1985. (Müv. K. 12.) MM utasítás. 3J Az utasítás más szervek vonatkozásában is rendezte az illetékesség kérdését, itt csak az országos hatáskörű és a dekoncentrált államigazgatási szervek illetékességének rendezését idéztem. Az utasítást hatályon kívül helyezte a 2/1997. (Müv. K. 36) MKM utasítás. Hatálytalan 1997. XII. 30.-tól. "° G. VASS ISTVÁN: AZ Új Magyar Központi Levéltár gyűjtőköre és iratbeszállítási politikája. Levéltári Szemle, 1988/2.3. 91