Levéltári Szemle, 55. (2005)
Levéltári Szemle, 55. (2005) 3. szám - Haraszti Viktor: Az országos hatáskörű és a dekoncentrált szervek levéltári illetékességéről / 78–99. o.
Létezik a dekoncentrált szerveknek egy sajátos jogállású csoportja, amelyek testületi szervek, meghatározott területi egységekben működnek és sok szálon kapcsolódnak a közigazgatáshoz. Ilyen szervek a Megyei (Fővárosi) Munkaügyi Tanácsok, a Megyei Területfejlesztési Tanácsok, a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok. 29 Sajátos jogállásúak azok a dekoncentrált állami szervek, amelyek államigazgatási feladatokat is ellátnak, de nem közigazgatási szervek. Ilyenek az ORFK közvetlen alárendeltségében működő megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok, a megyei (fővárosi) hadkiegészítő parancsnokságok, a Vám- és Pénzügyőrség parancsnokságai vagy a Határőr Igazgatóságok. A dekoncentrált szervek térszerkezete A közigazgatás szervezeti kérdései, a területi közigazgatás szintjei jelenleg és feltehetően a közeljövőben sem képezik az Európai Unióban a közös jog tárgyát. Az Európai Uniónak sem az elsődleges, sem a másodlagos joganyaga nem tartalmaz kötelező erejű rendelkezéseket, elvárás jellegű ajánlásokat a tagországok belső közigazgatási rendszerével, a közigazgatás tér- és település-struktúrájával, az állami területbeosztással kapcsolatban. A közigazgatás térstruktúrájának megváltoztatása az Európai Unió részéről nem elvárás. A kialakult gyakorlat azonban arra utal, hogy kedvező, ha a statisztikai-területfejlesztési térstruktúra és a területi közigazgatási (államigazgatási és önkormányzati) térszerkezet igazodik egymáshoz. Magyarországon a történelmi megyerendszeren alapuló közigazgatási térszerkezet átfogó korszerűsítésére irányuló különböző javaslatok, törekvések a 20. század folyamán mind elvetéltek. Az EU-csatlakozás előkészítése kapcsán azonban az utóbbi években — különös tekintettel a területfejlesztésre — ismét előtérbe került a régiók, a közigazgatás területi struktúrája korszerűsítésének, a területi államigazgatás regionális alapokra helyezésének és a választott testülettel rendelkező önkormányzati régiók kialakításának kérdése. Az EU-csatlakozás kompatibilitási feltételeinek megteremtése érdekében már a 1990-es évek végén szükségessé vált kialakítani a területfejlesztés normatív lehatárolású NUTS-struktúrájú, 30 egymásra épülő regionális és lokális szintű területi egységeinek rendszerét, különös tekintettel a NUTS-2 szintű régiókra. A régiók jelentik ugyanis a területfejlesztés legfontosabb, a méretgazdaságossági követelményeknek megfelelő térbeli kereteit a regionális politika cél-, eszköz- és intézményrendszere összehangolása számára. DR. IVANCSICS IMRE: i. m. 461. Az Európai Unió NUTS (Nomenclature des Unitős Territoriales Statistiques) szintű területbeosztási rendszere alapján a NUTS-I az ország, NUTS-2 a régió, NUTS-3 a megye, NUTS-4 a kistérség, NUTS-5 a település szintje. 87