Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 3. szám - Lakos János: A közlevéltárak illetékességi körére vonatkozó rendelkezések végrehajtása: helyzetkép és javaslatok / 71–77. o.

• 16.§ (1) bek.: „Ha tanácsi levéltár illetékességi köre az államigazgatási határok módosítása folytán megváltozik, a változással érintett területre vonatkozó levéltári anyag már begyűjtött része általában az azt begyűjtő levéltár őrizetében marad. E szabály alól kivételt jelent az a levéltári anyag, amelynek átadását jogszabály elrendeli, valamint amelynek átadásáról az érintett levéltárak fenntartói megállapodtak; fondokat tematikailag megbontani azonban az utóbbi esetekben sem szabad. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést az e szabályzat hatályba lépése előtt végrehajtott területmódosításokra is alkalmazni kell." • 23.§: A szaklevéltár meghatározott szakterület, állami szerv, szövetkezet, társadalmi szervezet vagy más jogi személy levéltári anyagát őrző intézmény. Illetékes a művelődésügyi miniszter által a levéltárfenntartó meghallgatása után kijelölt szervek levéltári anyagának átvételére. Ezek a rendelkezések — egy lényeges kivétellel, amelyre rögtön kitérek — az 1995. évi LXVI. törvény, formailag a 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet hatályba lépéséig érvényben voltak. A LÜSZ 16. §-a ezzel szemben csak néhány évig maradt hatályban. Ezalatt egyes megyei levéltárak — élve a jogszabály által biztosított lehetőséggel — megállapodásokat kötöttek az illetékességi elhatárolás kérdésében. Érdemes ezek közül kiemelni a Veszprém és a Zala megyei levéltárak között 1974. március 13-án aláírt jegyzőkönyvet. Ebben általános elvként fogadták el, hogy az 1949. január l-jén érvényes közigazgatási beosztás szerint Zala vármegyeéhez tartozó, 1950. január l-jétől azonban Veszprém megyei területek (keszthelyi, sümegi és tapolcai járások) 1948-cal bezárólag a Zala Megyei Levéltár illetékességi területét képezik. Ezzel szemben az 1949. január l-jén már Veszprém megyéhez tartozó volt Zala megyei balatonfüredi járás területét teljes egészében a Veszprém Megyei Levéltár illetékességébe sorolták. 1975-ben miniszteri utasítás-tervezet is készült a LÜSZ terület-átcsatolásokra vonatkozó előírásának konkretizálása céljából. Eszerint az átcsatolással érintett járás, város, község iratképző szerveinek iratanyagából az átcsatolás időpontja előtti rész az addig illetékes megyei levéltárban marad. (Egyes szervtípusoknál 1945. és 1950. évi elhatárolási időpontot akartak megállapítani.) Ebből az utasítástervezetből azonban nem lett semmi, mert a kulturális miniszter 101/1976. (M.K. 2.) KM számú utasítása hatályon kívül helyezte a LÜSZ 16. §-át, s az államigazgatási terület-átcsatolások levéltári vonatkozásairól a következőket írta elő: „1. a) Valamennyi olyan működő vagy megszűnt iratképző szerv fondjainak kezelését, — amelynek tevékenységi köre más megyei (fővárosi) tanács működési területéhez csatolt egy helységre terjed (terjedt) ki — a helység szerint illetékes megyei (fővárosi) tanács levéltára látja el. b) Az olyan működő vagy megszűnt iratképző szerv fondjainak kezelése, — amelynek tevékenységi köre több helységre terjed (terjedt) ki, annak a megyei (fővárosi) tanácsnak a levéltárához tartozik, amely tanács működési területéhez az iratképző szerv székhelye a terület-átcsatolás során került. 2. Az a tanácsi levéltár, amely az 1. pontban foglaltakra tekintettel más tanácsi levéltárhoz tartozó fondokat őriz, ezeket a fondokat 1977. december 31-ig adja át az illetékes levéltárnak. 3. A jelen utasítás hatálya alá tartozó iratképző szerv levéltáron kívül őrzött irataival kapcsolatos levéltári feladato72