Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 3. szám - Kenyeres István: A Nemzetközi Levéltári Tanács 2004. évi bécsi kongresszusa / 12–24. o.

1998-ban tették közzé, revíziójára 2002-ben került sor, azóta főként az angolszász országokban a levéltári leírások adatcsere-szabványává vált.

31 Az ISAAR (CPF)-el párhuzamosan fejlesztett EAC-t most kezdték alkalmazni egy, az Európai Bizottság által támogatott, főként könyvtárak, kézirattárak részvételével beindított projekt a LEAF (Linking and Exploring Authority Files) keretében. A projekt lényegében azt a célt szolgálja, hogy közös adatmodellt dolgozzon ki a könyvtárak és levéltárak számára, lehetővé tegyen egy központi adatfeltöltést és a különböző helyekről bevitt authority recordok adatait összekapcsolja (pl. egy azonos személyre vonatkozó könyvtári adatot egy levéltárival). A projektben tíz ország 15, főként könyvtári intézménye vesz részt tevőlegesen, közülük azonban csak egy meghatározó levéltár, a Svéd Nemzeti Levéltár található. Szó esett még ebben a szekcióban a nemzetközi iratkezelési és ügyviteli szabvány (International Records Management Standard [ISO 15489]) egyesült államokbeli és egyesült királyságbeli tapasztalatairól is.

32 Ebben a szekcióban hangzottak el olyan előadások is, amelyek nem a fenti szabványok alkalmazásáról, hanem főként a levéltári anyag digitalizálása kapcsán követett eljárásokról, felhasznált szabványokról és formátumokról szóltak, azaz gyakorlati kérdéseket, a bevett eljárásokat helyezték előtérbe. A digitális képfeldolgozás trendjei címmel hangzott el a Skót Nemzeti Levéltár digitalizálással kapcsolatos tapasztalatait bemutató előadás. A digitalizálási program keretében mintegy 500 000 db végrendeletet digitalizáltak az 1500 és az 1901 közötti időszakból. A mintegy félmillió digitalizálandó végrendelet feldolgozása nagy és jól szervezett munkát igényelt. A digitalizálás során az előkészítés, az indexelés, a metaadatok leírása jelentette a legnagyobb kihívást. Az előzetesen elkészített indexeket ingyen le lehet tölteni, de a digitális felvételekért már fizetni kell. Érdekesség, hogy a munkában részt vettek önkéntesek is. A másik érdekes előadást Paolo Buonora (Római Állami Levéltár) tartotta, aki ismertette a könyvtárak és a levéltárak által a digitalizálás során használt különböző formátumokat. A levéltári tömeges digitalizálás és hozzáférés egyik prototípusát a Firenzei Állami Levéltár 2000-ben indult projektje képviselte, amelynek során a levéltár egyik legfontosabb anyagát, a Mediceo avanti il PrincipatoX (MAP — azaz a Medici levéltár hercegség előtti időszakának anyaga) teljes terjedelmében kutathatóvá tette. Az itt alkalmazott eljárásokat vette át a Spanyol Nemzeti Levéltár a maga projektjéhez, amelyet 2003-ban indítottak el (Archivos Espanoles en red [spanyol levéltárak a világhálón] = AER), amely során már 14 millió oldalnyi anyagot tettek közzé az interneten.

33 3) Tudományos kutatómunka A szekció igen érdekes eseménye volt a „Levéltárak és történeti kutatás: egy újrafogalmazandó kapcsolat" címet viselő kerekasztal-beszélgetés. A történész vagy levéltáros 31 Az EAD alkalmazására az Egyesült Királyságokban 1.: STOCK.T1NG, WILLIAM (Public Records Office): 'A Flexible Friend': The Roíe of Encoded Archivál Description (EAD) in the Promotion of Access ío Archives in the United Kingdom. Franciaországbeli alkalmazására 1. SIBILLE, CLAIRE: L'EAD et ses applicaíions en Francé. 32 McLEOD, JULIÉ (Northumbria University): Accessing the Impact of ISO 15489 in Praciice: Early Indicalions from the UK. CARLISLE, DlANE K.: Impact ofISO 15489 in the United States. 33 BUONORA, PAOLO: Digitization and Online Access Strategies. 21