Levéltári Szemle, 55. (2005)
Levéltári Szemle, 55. (2005) 3. szám - Kenyeres István: A Nemzetközi Levéltári Tanács 2004. évi bécsi kongresszusa / 12–24. o.
rövid Dublin Core alapú leírással (XML), hanem háttér információként a közgyűjtemények fotógyűjteményéről is találhatók adatok. A projekt, amellett, hogy közhasznú feladatokat is ellát, részben üzleti vállalkozás, mivel bizonyos mennyiségű fotó digitalizálása és internetes megjelenítése után fizetni kell. 20 Az alszekció több előadásában kitértek a UTAH-i Genealógiai Társaság anyakönyvi mikrofilmezési projektjeire (pl. az Angol Nemzeti Levéltárral vagy több USA állambeli levéltárral kialakított együttműködésére), a mikrofilmek digitalizálására, illetve a digitalizálás folyamatára általában. Általánosságban elmondható, hogy a Magyarországon szintén igen aktívan működő mormonok is egyre inkább tervezik az átállást a mikrofilmezésről a digitalizálásra. 2. Levéltárak és tudás 1) Hivatásos képzés és továbbképzés A levéltárosképzés témakörében az Európai Unióban nagy vitát kiváltó bolognai folyamat hatásait járták körül az előadók. Ennek lényege, hogy az EU-n belül valamennyi felsőoktatási képzés rendszerét angolszász mintára egységesíteni kell, így az egyetemeken egy hároméves alapképzés után, a BA {bachelor = baccalaureatus) oklevél szerezhető (ez lényegében a korábbi főiskolai diplomának felel meg), majd ezt követi a kétéves képzést záró MA (master = magister) diploma és ennek birtokában lehet PhD fokozatot szerezni. Hans Scheurkogel, a holland levéltáros főiskola oktatója előadásában a nyugat-európai levéltári felsőoktatást vette górcső alá, azt vizsgálva, hogy mely országokban létezik egyáltalán levéltárosi MA-képzés. Felméréséből kiderült, hogy a skandináv országokban (Norvégia, Svédország, Finnország) létezik az informatikuskönyvtáros képzés keretén belül levéltárosképzés, azonban csak BA fokon és nem is terveznek masterképzést. A nagy levéltáros-képzési hagyományokkal rendelkező Franciaországban a híres École de Chartes megmaradt a Grandes Ecoles keretein belül, némileg átfazonírozva, Olaszországban pedig egyetlen egyetemen sem képeznek levéltárost MA fokon, kivéve az urbinói egyetem development and management of advanced documentary services nehezen magyarítható megnevezésű képzését, amelynek kb. 60%-át teszi ki a levéltártudomány. Összesen három országban: Hollandiában (Amszterdami Egyetem), Belgiumban (a Brüsszeli Szabadegyetem koordinálásában) és Spanyolországban (III. Károly Egyetem, Madrid) folyik masterképzés levéltári területen. Meg kell jegyezni, hogy ezek egyike sem hagyományos levéltárosképzést nyújt, Madrid és Brüsszel inkább a records management területét részesíti előnyben, az amszterdami modell az ún. record-continuum elvén alapszik, azaz a teljes iratkezelési szisztémát, mint egységes rendszert vizsgálják, egyúttal nagy hangsúlyt helyeznek az iratértékelésre és a kompetencia-kérdésre. Egyedül ez az egyetem nyújt valódi master-képzést, mivel ide információ-technológus BA diplomával lehet bekerülni, Madridban bölcsész vagy 2(1 SCHOUPS, INGE-HARRIS, TlM: European Visual Archives (EVA) Looking to íhe Future (powerpoint). A projektet 1. http:/ www.eva-eu.org . 18
