Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 2. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Szlabey Dorottya: Beszámoló a Münchenben 2004. július 19–30. között tett tanulmányi látogatásokról / 77–84. o.

zik, ill. van egy kémiai laboratórium, ahol a vegyészük heti 2-3 napot dolgozik, vizsgálatokat végez, és oldatokat készít. Szintén részidős munkakörben mikrobiológus is rendelkezésre áll, mindketten tanítanak az egyetemen. A műhelyszobák mellett van házi könyvtár is, ahol a szakirodalom, szakfolyóiratok hozzáférhetők. A labor, a számítógépes internetes kapcsolat, a mikroszkóphoz csatlakoztatható monitor az oktatásban is szerepet játszik, mivel itt a könyvtárban hároméves szakmai tanfolyamokat tartanak, egy időben 5-6 hallgató számára. A tanítás a hét két napján folyik elméletben és gyakorlatban. Az oktatás szervezésével külön titkárnő foglalkozik, az oktató által készített, másolt jegyzetet azonban csak papíröntésből mutattak és kaptunk. Az első évben bőrrel, bőrkötésekkel foglalkoznak, a másodikban főleg pergamennel és papíröntéssel, az utolsó évben a fatáblával, fém véretekkel. A fatábla kisebb hiányait kenderkóccal, zsinegnyesedékkel kevert bőrenyvvel, vagy enyv és fapor keverékével egészítik ki. A nagyobb hiányoknál fa csapszegeket építenek a törésfelületbe fúrt kis lyukakba, és erre építik rá az enyves anyagot, majd formára csiszolják. Mint mondták, a módszer kíméletes, mert az eredeti töredezett szél csonkolása nélkül készíthető el a kiegészítés. A könyvrestauráló műhelyben éppen a Mantova kódex különböző korból származó pergamen lapjainak javításával foglalkoztak. A sérült, régebbi lapokat bontották csak le, mivel a fűzés nagyrészt jó állapotban volt. A kötéstáblákat és borítókat a könyvtesten konzerválták. A le nem bontott lapokat a könyvben javították ki egy helyben előállított, formában speciálisan, ugyanakkor anyagában tradicionálisan elkészített vékony (kb. 2-3 g.) japán papírral. Ezt a fátyolpapírt egy japán restaurátor kolléganő készíti. Az ázsiai országból vásárolt drága növényi rostokat megfőzi, rostosítja és szigetelőszalaggal csíkosán leragasztott szitára meríti ki. így egészen vékony, szinte leheletnyi, csíkos megjelenésű, de összefüggő javítópapírt kap. Ezek a vékony csíkok könnyedén elválaszthatók egymástól, hosszú rostjaik miatt erős tartást adnak a szakadások javításánál A ragasztásukhoz főzött búzakeményítőt használnak kevés metil-cellulózzal keverve. A könyvekről leválasztott, vissza már nem helyezhető bordazsinegeket, oromszegőt és fűzőcérnát speciális palliumban helyezik el, lencérnával rögzítve, megjelenítve eredeti elhelyezkedésüket. A papír és pergamen töredékeket általában japán papír csíkokkal, nyúlenyvvel rögzítik egy egyedi megoldású külön tokba, amelyet az eredeti tárgy mellett helyeznek el a védődobozban. Magas színvonalon folyik a Könyvtárban a papíröntéssel végzett restaurálás és ennek oktatása. Az öntőgépbe beépíttettek egy alsó világítóegységet, így átvilágítva könynyebb a szakadt részek összeillesztése. Ebben a műhelyben a lapok kasírozására, megerősítésére hosszú rostokból álló, saját kezűleg öntött igen vékony papírt (2 gr) használnak, nem pedig előre gyártott kész japán papírt. A még nedves, szitával filclapokra kiemelt öntéssel pótolt lapra borítják rá a megfelelő súlyú és méretű, öntött, anyagában egyfajta akril enyvezésű fátyolpapírt. Ez a papír annyira vékony, hogy a megmutatott mikroszkópos felvételeken (160-200-szoros nagyításban) mindössze egy-egy rost látszott egy betű felületén, mégis rugalmasabb és erősebb lett a tintamarásos, meggyengült lap. Az öntéshez a rostokat maguk színezik. A restaurátor hölgy, aki mindezt részletesen elmagyarázta, megmutatta ennek menetét is. Általában por formában veszik a direkt színezéket, mivel kis mennyiség is elegendő és könnyebben tárolható, mint a folya81