Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 2. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Géczi Lajos: Egy hosszú per rövid története / 65–76. o.

A fentiekre tekintettel a bíróság megállapította, hogy a megismételt eljárásban beszerzett új bizonyítékok túlnyomórészt megerősítették az alapeljárásban beszerzett bizonyítékokat, az ezek alapján tett megállapításokat. Mindezekre figyelemmel megállapítható, hogy bár az 1996. február 1-je és április 26-a közötti időszak vonatkozásában a pótlékigény akkori feltételeinek fennállta nem került bizonyításra, az 1996. április 26-tól kezdődő időszak vonatkozásában azonban a módosított jogszabályi rendelkezésekkel előírt feltételek fennállta már megállapítható volt. 2000. április l-ig a bíróság álláspontja szerint mindkét fordulat, ezt követően az egyéni védőeszköz tartós használatának kötelezettsége és annak megterhelő volta alapján a felpereseket egészségkárosító kockázattal járó munkavégzés címén illetménypótlék illeti meg. Tekintettel arra, hogy az egyéb bizonyítékok alapján a pótlékigény megalapozottsága megállapítható volt, a bíróság szükségtelennek tartotta a XII. rendű felperes azon bizonyítási indítványának teljesítését, hogy a bíróság levéltáros szakértőt rendeljen ki. A Kjt. 72.§-ának 1996. április 26-át követő időszakban hatályos szövegei — annak egyik fordulata — az illetménypótlékra jogosultságot ahhoz kötik, hogy a védelem csak egyéni védőeszköz állandó, vagy tartós használatával valósítható meg. A jogosultság tehát a védelem megterhelő megvalósíthatóságához kötődik, nem pedig az egyéni védőeszköz tényleges használatához. Ezért a bíróság nem osztotta a beavatkozó azon álláspontját, hogy a felpereseket pótlék azért sem illeti meg, mert az egyéni védőeszközt saját állításuk szerint — legalább is a felperesek közül többen — nem, vagy nem mindig használják. A bíróság álláspontja szerint a Kjt. 72.§-ának nyelvtani értelme nem támasztja alá ezen beavatkozói álláspontot. Mindezekre figyelemmel a bíróság a felperesek pótlékigényét 1996. április 26-tól megalapozottnak találta, és a felpereseket megillető pótlékösszegek, valamint táppénzkülönbözetek megállapítására igazságügyi könyvszakértőt rendelt ki. Az alperest a szakértő —felek észrevételei alapján néhány vonatkozásban korrigált — szakértői véleménye alapján marasztalta. >H * * Az alperes Csongrád megye területén az alábbi egységeit működteti: a Csongrád Megyei Levéltárat Szeged, Dóm tér 1-2. sz. alatt, a Szeged, Honvéd tér 5-6. sz. alatti raktárhelyiséget, Szeged-Tápé, Felszabadulás u. 98. sz. alatti és a Szeged, Tisza L. krt. 85-87. sz. alatti raktárhelyiségeket, a makói, a szentesi fióklevéltárat és ez utóbbihoz tartozó Szentes, Kossuth tér 6. sz. alatti raktárhelyiséget, a hódmezővásárhelyi fióklevéltárat és a levéltár csongrádi részlegét. A fenti alperesi egységekben a felperesek levéltáros, levéltári adatrögzítő, levéltári kezelő, levéltári fotós, levéltári könyvkötő, takarító, levéltári csoportvezető, számítógép-kezelő, levéltári könyvtáros, adminisztrátor, titkárnő, közgazdasági és általános igazgató-helyettesi munkakörökben dolgoznak, különböző időpontoktól és jelenleg is. Az alperesi levéltári épületek falai jelentős mértékben szennyezettek, vizesek és salétromosak, ezen épületekben tárolt és kezelt iratanyagok nagymértékben gombaszennyezettek, a megengedett határértéket többszörösen meghaladó gombaelemet és port tartalmazó levegőszennyezettség is fennáll. A levéltári munkavégzés és takarítás során a porszennyezettség is a megengedett mértéket lényegesen meghaladta (12. sz. alatti szakvélemény MSZ. 21.461-2/1992-es szabvány). A felperesek egyes munkakörökben a munkaidő teljes időtartama alatt (L: pl. levéltáros, levéltári adatrögzítő, levéltári kezelő, levéltári fotós, levéltári könyvkötő, takarító, számítógépkezelő munkakörökben) olyan munkát végeznek, ami a gombafertőzött, és poros iratanyagok kezelésével, mozgatásával, rendszerezésével, selejtezésével, szállításával jár. A kutatóteremben a munkavégzés során a felperesek az iratok kikeresésével, az adott levéltári anyagokról fénymásolatok készítésével, az iratok kezelésekor kihulló por, gomba- és egyéb szennyeződésekkel érintkeznek közvetlenül és rendszeresen a munkaidejük túlnyomó részében. A felperesek e munkájuk 69