Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 2. szám - Köbel Szilvia: A lelkiismereti és vallásszabadság jogi szabályozása néhány volt szocialista országban 1945–1989 között / 53–61. o.

KÖBEL SZILVIA A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG JOGI SZABÁLYOZÁSA NÉHÁNY VOLT SZOCIALISTA ORSZÁGBAN 1945-1989 KÖZÖTT A volt szocialista országoknak az állam és az egyházak kapcsolatára vonatkozó jogi modelljei, valamint a kommunista pártok egyházpolitikája sok hasonlóságot mutatnak egymással. Általánosan jellemző volt a szocialista táborban a marxista-leninista elkötelezettség, amely az állami, jogi és a társadalmi élet egészét átfogó ideológiai programban testesült meg. Ennek következtében az állam és az egyház („ellenséges") szétválasztása, valamint a lelkiismereti és vallásszabadság deklarálása mindenhol megtörtént.

1 Jellegzetes szocialista egyházügyi szakigazgatási modell épült ki, amely az egyházak felügyeletére (ellenőrzésére) és irányítására létrehozott központi állami szerv (hivatal, tanács, államtitkárság), valamint vidéki helyi hatalmi szervek egyházügyi munkájában testesült meg. Ezen kívül lényeges elem még, hogy a párt és a szakigazgatási szervek egyházpolitikai tevékenységét a politikai (titkos)rendőrség (Magyarországon a Belügyminisztérium III/III-as ügyosztálya) a maga eszközeivel (ügynökök beszervezése, besúgás, bomlasztás stb.) segítette, igen eredményesen. Az állam és az egyházak jogi kapcsolatainak a volt szocialista országokban megvalósult modelljét, a kommunista pártok egyházpolitikáját, valamint az annak végrehajtásáért felelős egyházügyi hivatalok működését ez idáig sem jogtörténeti, sem köztörténeti szempontból nem dolgozták fel átfogóan. Emiatt az alábbiakban — a teljesség igénye nélkül — az állam és az egyházak kapcsolatára vonatkozó jogi szabályok és az egyházpolitika jellemző vonásait kísérelem meg kiemelni néhány volt szocialista ország példáján. Egyházügyi hivatalok A Szovjetunióban 1943-ban állították fel az Egyházügyi Tanácsot, amely a Minisztertanács mellett működött. Feladata volt az egyházakra vonatkozó törvények és rendeletek betartása feletti őrködés. Az Egyházügyi Tanács igen széles hatáskörrel rendelkezett. Jogában állt többek között „fegyelmi, adminisztratív és büntetőjogi eljárást indítani olyan személyek ellen, akik a vallásgyakorlatra vonatkozó törvényeket megsértették". Romániában 1948-ban törvénnyel megszüntették a vallásügyi minisztériumot és helyette felállították a Felekezetügyi Hivatalt (Directiunea Cultelor).

2 Csehszlovákiában az 1 Nem minden szocialista országban mondták ki expressis verbis az állam és az egyház szétválasztását, de a lefektetett szabályok lényegében mindenütt ezt az eredményt hozták. (Pl. Csehszlovákiában és az NDK-ban nem mondta ki az alkotmány az egyház és az állam szétválasztását.) L.: Az európai népi demokráciák alkotmányai. Szerk.: KOVÁCS ISTVÁN. Bp., 1985. 2 BALOGH MARGIT: Egyházügyi hivatalok. História, 13. (1991) 5-6. L. még: Magyar Országos Levéltár (= MOL) XIX-A-21-d-0O21/1958. 3 BALOGH M.: i. m. 53