Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 1. szám - Bilkei Irén: Adatok Zala megye 16. századi archontológiájához / 39–57. o.

BILKEI IRÉN ADATOK ZALA MEGYE 16. SZÁZADI ARCHONTOLÓGIÁJÁHOZ 1526-ban a mohácsi csatavesztés után //. Lajos halálával összeomlott a királyi hatalom, a központi és a helyi közigazgatás rendszere, megszűnt az önálló magyar középkori állam. A nemesség rövid idő alatt két királyt is választott, akiknek a hatalomért vívott küzdelme másfél évtizedre anarchiába sodorta az országot. 1541-ben Buda elfoglalásával az ország három részre szakadt. Mindezen változások következményei, jóllehet évszázadokra határozták meg az ország sorsát, a kora újkori magyar társadalom szerkezetében nem hoztak alapvető változást. A társadalom meghatározó rétege mindhárom országrészben a már a középkor óta egységesen nemességnek (nobilitas) nevezett, földbirtokkal és/vagy kiváltságokkal rendelkező csoport volt. Jóllehet, Werbőczy István országbírói ítélömester 1514-ben kiadott, a nemesi szokásjogot összefoglaló Harmaskönyve a magyar nemességet egységesnek mondta (una eademque nobilitas), a valóság ennél sokkal árnyaltabb volt. A nemesség a földbirtok nagysága és a rangbéli különbségek alapján tagolódott.

1 A 100 jobbágyportánál többet birtokoló főúri családok tárgyalása jelen dolgozatnak nem célja. Az 50-100 portát birtokoló köznemesség sem volt egységes társadalmi réteg. Jellegzetes csoportjai a Magyar Királyságban alakultak ki. Rétegződésük vagyoni helyzetüktől, a vármegyei közigazgatásban vállalt szerepüktől és familiárisi kapcsolatrendszerüktől függött. A kora újkori köznemesség kutatása az utóbbi évtizedben lendült fel. Különösen a nyugat-dunántúli területek nemességét térképezték fel családtörténetek és esettanulmányok formájában." Zala megye 16. századi köznemesi családairól csak néhány tanulmány született A Kányaföldi Kerecsenyi család történetét évtizedekkel ezelőtt

4 dolgozták fel. Ujabban a Devecseri Choron,

5 valamint a Chernelházi Chernek családok történetéről született írások. Magam az Ákosházi Sárkány család,

7 valamint Csányi Ákos* történetéhez járultam hozzá okleveles adatokkal, ezenkívül a Mohács utáni évtizedek zalai nemességének néhány jellemzőjét kíséreltem meg összefoglalni.

9 1 R. VÁRKONYl ÁGNES: Három évszázad Magyarország történetében 1526-1790. 1. köt. A megosztottság évszázada 1526-/606. Bp., 1999. 108-113.; PÁLFFY GÉZA: A tizenhatodik század története. Bp., 2000. (Magyar Századok) 140-147. : A kutatás jelenlegi állásának rövid összefoglalása: PÁLFFY GÉZA: Egy szlavóniai köznemesi família két ország szolgálatában: a budróci Budor család a XV-XV1II. században. Hadtörténelmi Közlemények, 115. (2002) 4. sz. 926-927. „Zalai" alatt a Zala megyében törzsbirtokos vagy Zalában is birtokos famíliákat érlek. 4 KOSUTÁNY IGNÁC: A Kányaföldi Kerechényiek a XVI. században. Századok 16. {

1882) 6. sz. 457-478. 5 VARGA SZABOLCS: A Devecseri Choronok. Fons, 8. (2001) 3. sz. 259-310. " HORVÁTH RICHÁRD: A Chernelházi Chernelek a középkorban. Soproni Szemle, 55. (2001) 369-382. 7 BlLKEl IRÉN: Okleveles adatok az Ákosházi Sárkány család XVI. századi történetéhez. Zalai történeti tanulmányok. Szerk.: BILKEI IRÉN. Zalaegerszeg, 1994. (Zalai Gyűjtemény, 35.) 3-16. N BlLKEl IRÉN: Csány Ákos — egy zalai köznemes pályája a XVI. században. Gazdaságtörténeti tanulmányok. Szerk.: KAP1LLER IMRE. Zalaegerszeg, 1993. (Zalai Gyűjtemény, 34.) 7-16. BlLKEl IRÉN: Zala megye nemessége a Mohács utáni két évtizedben. Zalai történeti tanulmányok. Szerk.: KÁLI CSABA. Zalaegerszeg. 1997. (Zalai Gyűjtemény. 42.) 21-60. 39