Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 1. szám - Bilkei Irén: Adatok Zala megye 16. századi archontológiájához / 39–57. o.

vagy hivatalviselő embert, 2. birtokszomszédot, 3. saját családjával rokoni vagy serviton kapcsolatban állót, 4. írástudó embert nevezett meg lehetséges homo regius-ként. A „hivatalból" megnevezettek között van Ormándi István és Sárosdi Gotthárd, a hivatalban lévő szolgabírók, Dedi Szabó Miklós, Somogy megyei szolgabíró, Gulácsi Basa Bálint, Czupi Balázs, a későbbi szolgabírák, Gersei Pethő János, a hivatalban lévő alispán, Raj ki Gábor és Zichy Rafael, későbbi alispánok. Érdemes külön kitérni Csányi Ákosra,

23 Nádasdy Tamás nagyhatalmú servitorára, aki nem viselt megyei hivatalt, de tekintélye és befolyása vitán felül állt. Neve 1534-től folyamatosan felbukkant a királyi emberek között, a regesztázott okleveleken kívül saját urával folytatott későbbi levelezésében is utalt ilyen tevékenységére. 1558. augusztus 18-án írta: „... az estve jütek sárvárói, az konventéi ötvesi iktatásról ma rekel, hogi indulnék az konventéi Kapornakra, [...] halotam, hogi az meli józákba iktaták, harmadnapik laktak bene, határos zomzédal, én is iktatam valami józákba makamat, aho is haramadnapig lakot az királi embere."

24 Példáinkat olyanokkal folytatjuk, amikor a kérelmező a lehetséges királyi embereket az iktatandó birtok szomszédai és határosai közül jelölte ki. Amikor a horvát származású Klizi testvérek Monoszlón kaptak birtokot 1534-ben, királyi embernek nem a saját horvátországi ismerőseik, hanem a szomszéd dörögdi és kapolcsi családok egy-egy tagját jelölték. Dénesfalvi László kérésére Egerszeg környéki falvakban szomszéd birtokosok működtek közre a határjárásnál 1544-ben. Azonos birtokon (Kisgörbő) három új birtokost iktattak 1543. április 26-án és 27-én ugyanazon királyi emberek kijelölésével. A királyi embereket sokszor jelölték saját rokoni vagy servitori körükből. Az előbbieket felismerni szinte lehetetlen addig, amíg a zalai kora újkori köznemesség családi kapcsolatait nem ismerjük mélyebben, az utóbbira konkrét példák is vannak. 1534-ben Alsólendvai Bánjfy János özvegyét és fiát iktatták Lenti környéki birtokokba, valamint a homo regius-ok közé jelölték azt a Szentgyörgyvölgyi Bakács Sándort, aki megmentette a mohácsi csatában Bánffy János életét, és azóta a család szolgálatában állt. Kapornak ura, Mezőlaki Ferenc a kapornaki vár castellanusát, Markaiházi Markai Ferencet jelölte ki kétszer is a részére történő birtokba iktatáshoz. Devecseri Choron András a Zala és Veszprém megyék határain fekvő falvakban történő iktatáshoz 1535 és 1545 között négy esetben mindig ugyanazokat az embereket kérte királyi embernek. {Hányi Tamás, Hobai ' Balázs, Bejei Demeter, Sárosdi Gotthárd) Új jelenség a korai újkorban, hogy a jogi aktus hiteleshelyi kiküldött jelenlétében történő elvégzéséhez a kérelmező írástudó ember jelenlétét is igényelte. Balázs deák, Béla várának castellanusa, Gógánfalvi Miklós deák 1545-ben a megyei sedria (törvényszék) jegyzője, Porgovci Balázs deák 1550-ben a megye jegyzője, Sárhidai Gergely, Keresztúri András, Gyülevészi Benedek, Szentgyörgyi Gergely litteratusok mind a kijelölt királyi emberek között szerepeltek. Köztük a leghíresebb Budróci Budor Sixtus, Nádasdy Tamás titkára, akinek a neve 1546-ban egy nagyszabású ügyletnél bukkant fel, amelynek során Somogy megyei birtokokat, illetve a légrádi révjogot szerezte meg a Kerecsenyi Nagy és a Bakónaki Karol család. A fenti négy szempont szerint bemutatott példák talán önkényesen kiragadottnak tűnhetnek a táblázatban szereplő 323 név között, de tendenciát mindenképpen mutatnak. L. a 8. jegyzetben idézett munkát. Csányi Ákos levelei, i. m. nr. 258. 42