Levéltári Szemle, 54. (2004)
Levéltári Szemle, 54. (2004) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Molnár Tibor: A szerbiai levéltár 100 éve / 26–31. o.
4. A MILOSEVICI KORSZAKBAN (1990-2000) Amint az közismert, az 1990-es évek egész sor társadalmi-politikai változást eredményeztek a délszláv térségben is. Háborúra robbant ki, a föderáció felbomlott, utódállamok jöttek létre. A bomlást előrevetítette a Szerb Köztársaság 1990-ben meghozott Alkotmánya. A Szlovénia, Horvátország, Macedónia és Bosznia-Hercegovina kiválása után megalakult Jugoszláv Szövetségi Köztársaság új alkotmánya 1992-ben született meg. A kulturális javak társadalmi tulajdonból állami tulajdonba kerültek. Változások álltak be az intézmények szervezetében és jogállásában is. A levéltárak ismét intézmények lettek, működtetésük anyagi terheit a köztársasági Művelődési Minisztérium (MM) vette át. Az intézmények jogi szabályozása is egyszerűsödött. Az intézmények igazgatóját, az Igazgató- és Felügyelő Bizottság tagjait az alapító választotta meg, de a belgrádi székhelyű MM nevezte ki. Az 1990-es években egész sor jogszabály jött létre, amelyek a levéltári tevékenységben is a központosítást szolgálták. A Vajdasági Levéltár elvesztette tartományi központi törzslevéltár szerepét, e jogkör teljes egészében a belgrádi székhelyű Szerbiai Levéltárra szállt át. A Szerbiai Levéltár élére 1993-ban Milorad M. Radevic került, akinek személyében a szakma érdekeit szem előtt tartó igazgatót ismert meg a levéltáros társadalom. 0 2000 őszéig irányította az intézményt, majd diplomáciai pályára lépett. A levéltár közreműködésével 1994-ben lépett érvénybe a Kulturális javakról szóló törvény, amellyel egységesítették a kulturális javak — így a levéltári anyag — védelmének rendszerét az egész köztársaság területén. Az Igazságügyi Minisztériummal karöltve a levéltár 1993-ban kidolgozta az Irattári anyag kategóriáiról és őrzési idejéről szóló rendeletet (Ypedóa o xamezopujaMa pezucmpamypcxoz Mamepujana ca poKoeuMa nyeatba). Jelentős mozzanat volt a Különlegesen fontos levéltári anyag köztársasági szintű jegyzékének (Jlucma apxuecxe zpátje od u3y3emnoz 3Hanaja) elkészítése, amelyet a Szerb Képviselőház 1998 novemberében fogadott el, illetve a Nagy jelentőségű levéltári anyag jegyzékének (Jlucma apxuecxe epafye od eenuxoz 3Hanaja) összeállítása, amelyről a levéltár igazgatója 1998 decemberében hozott döntést. Az 1996 és 1997. években került sor a Szerbiai Levéltár Karnegi utca-i és zelezniki épületének átfogó újjáépítésére. Az 1999. évi NATO-bombázás értelemszerűen kedvezőtlenül befolyásolta a levéltár munkáját is. Noha közvetlen kárt sem az épületek, sem a levéltári anyag, sem a dolgozók nem szenvedtek, pszichikailag nyomasztóan és demoralizálóan hatott a nagyfokú kiszolgáltatottság. Az erre az évre tervezett feladatok csak részben valósultak meg. 1999-ben a levéltár magas állami elismerésben részesült, Vw£-díjat kapott a köztársaság művelődési életében játszott jelentős szerepéért. Az alapítás 100. évfordulójáról ünnepélyes keretek között 2000. május 15-én emlékeztek meg. Ez alkalommal Belgrádban tudományos tanácskozást rendeztek, és néhány reprezentatív alkalmi kiadvány is megjelent. A Szerbiai Levéltár ma 937 levéltári fondot és 48 levéltári gyűjteményt őriz összesen 10 500 ifm terjedelemben. 31
