Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Molnár Tibor: A szerbiai levéltár 100 éve / 26–31. o.

A szerb Állami Levéltár első igazgatója, megteremtője, akkori szóhasználattal az „állami levéltáros" (dpj/caeuu apxueap) dr. Mihailo Gavrilovic lett. Az intézmény 7900. május 7-jén kezdte meg működését — a Gergely-féle naptár szerint. A levéltár első hivatalnoki gárdáját az oktatásügyi miniszter nevezte ki: • Mihailo Gavrilovic

2 igazgató, állami levéltáros, • Radoje Domanovic I. osztályú írnok, • Jovan Ivkovic II. osztályú írnok és • Ilija Rankovic hivatalszolga személyében. Az Állami Levéltárba kerülő első fondokat a Fejedelem Hivatalának iratai {Ribaofceea Kamfejapuja) (1815-1839) és a Külügyminisztérium iratai (TIoneHumejbcmeo unocmpanux dejia) képezték, amelyeket az állami szervek adtak át. A levéltári anyag vásárlás és ajándékozás útján is gazdagodott. A beérkezett iratanyagot kezdetben nem rendezték, csak egyfajta analitikus feldolgozás folyt 1908-tól a már említett Fejedelmi Hivatal fondján. Valódi rendezésre csak az 1910. évi hágai levéltáros kongresszus után került sor, amikor is a szerb Állami Levéltár elfogadta a proveniencia elvét. Az Állami Levéltár ellenőrzését 1901-től a tíztagú Igazgatóbizottság (Odöop Jlpofcaeue apxuee) látta el: egy tagot a Szerb Akadémia, egy tagot a Belgrádi Egyetem, nyolc tagot pedig a minisztériumok delegáltak. Elnöke a levéltár igazgatója volt. Az első világháború alatt az Állami Levéltárban őrzött levéltári anyagot érzékeny veszteség érte: egy része megsemmisült vagy elveszett, más részét pedig Bécsbe szállították. 2. A SZERB-HORVÁT-SZLOVÉN, ILLETVE JUGOSZLÁV KIRÁLYSÁGBAN ÉS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ALATT (1919-1944) Az első világháború után megalakult délszláv államban a levéltári tevékenységnek szinte semmilyen jogi szabályozása sem volt. A munka az 1898. évi törvény alapján folyt tovább, habár annak érvényessége elvben már megszűnt. Ebben a negyedszázadnyi időszakban voltak ugyan próbálkozások megfelelő jogszabály előkészítésére, amely országos szinten rendezte volna a problémákat, de érdemben semmi sem történt. Az Állami Levéltár 1928-ban új, kizárólag levéltári célra tervezett és emelt épületbe költözött, amely ma is az otthona {Belgrád, Karnegi u. 2). 2 Mihailo Gavrilovic (1868-1924) Aleksinacban (Szerbia) született 1868. március /J-én. Elemi iskolát és a gimnázium alsó osztályait szülővárosában végezte, a gimnázium felső osztályait pedig NiSben. Tanulmányait Belgrádban folytatta, és történelem-filozófia szakon szerzett egyetemi oklevelet. Egy ideig gimnáziumi tanárként dolgozott, majd Párizsba került, és ott 1899-ben védte meg doktori értekezését. 1911-től diplomáciai pályára lépett. 1924-ben hunytéi. 27