Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 4. szám - Kis Péter–Petrik Iván: Budapest középkori történetére vonatkozó levéltári források adatbázisa / 14–25. o.

vánjuk dolgozni — egy területileg tagolt, és historikusán fiktív topográfiai egységgel állunk szemben. Mindezeknek megfelelően olyan adatmezőket állítottunk össze, amelyek kiszolgálják a különböző történészi elvárásokat, és nem csupán érzékeltetik, hanem az ilyen jellegű (helytörténeti, topográfiai) kutatások számára átláthatóvá teszik a területi megoszlás és fejlődés nem csekély jelentőségű kérdését. Az adatbevitel a munkaverzióként használatos Access adatbázisba történik, történt.

21 Minden egyes oklevél szövegről külön rekordot, adatlapot vettünk fel.

22 Az adatbázis közeljövőben lezárandó Árpád-kori része jelen pillanatban megközelítőleg 2000 rekordot tartalmaz. Ez nagyságrendekkel nagyobb mennyiség, mint a Gárdonyi Albert által kiadott 320 Árpád-kori oklevél. Ennek magyarázata azonban elsősorban abban rejlik, hogy az általunk (Györffy történeti földrajza, és a BTM cédulák alapján) „bedolgozott" anyag jóval tágabb koncepció alapján került összegyűjtésre.

23 Másrészt mi az 1950-ben kialakult Nagy-Budapest területét vettük alapul, ami a Csánki-Gárdonyi-féle gyűjtés során szóba jött települések számát némiképp megnövelte. Végezetül nem elhanyagolható növekményt jelentett az is, hogy az egyes oklevelek későbbi, de még Árpád-kori átírásait külön rekordként vettük fel. Az adatbázis gyakorlati feltöltése ún. Beviteli űrlapon keresztül történt. Az itt megjelenő adatmezők szolgálnak majd alapul a CD-ROM, és on line kiadásnak. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy az itt felsorolandó adatmezők között van néhány, amelyik csak a feltöltés munkafázisában bír jelentőséggel, így ezek természetszerűleg nem fognak megjelenni a végleges verzióban (1. sz. melléklet). Az adatbázis adatmezői Jelzetek. Adatbázisunkban arra törekedtünk, hogy az egyes oklevelek valamennyi szóba jöhető jelzetét feltüntessük, ezzel elősegítve a forráshelyek pontos beazonosítását. Tehát szerepel a mai MOL Dl, illetve D/szám, mellette az U és Q szekció megfelelő jelzete, valamint, az adatlap felső, bordó szegélyében, ennek a feloldása. A jelzetek kölcsönös beazonosítása elkerülhetetlen volt, már csak azért is, mert a különböző gyűjtések ugyanazon oklevélre gyakran különböző típusú jelzeteket adtak meg. Értelemszerűen Gárdonyiak még a hagyományos levéltári struktúra régi jelzeteivel dolgoztak, míg pl. Györffy György az időközben kialakult Mohács előtti gyűjtemény modern jelzeteit citálta elsősorban. Oklevél dátuma. Értelemszerűen az egyes oklevelek dátumát tartalmazza kisebb eltérésekkel a MOL CD-ROM-on megjelenő formátumban. Tehát mind az évet, a hónapot, a napot arab számokkal jelöljük, az egyes dátumrészeket kötőjellel elválasztva. A napi dátummal nem rendelkező oklevelekben a hónap és a nap megjelölésére a „0" karaktert alkalmazzuk (pl.: 1212-00-00). A csak hozzávetőlegesen datálható oklevelek esetében Az adatbázis végső (CD-ROM-on és Interneten közzéteendő) formátumát még nem nyerte el. Jelenleg is folynak a tárgyalások a kiszemelt informatikai cégekkel. Ez természetesen tartalmi kérdéseket nem érint, csak a külső megjelenés, „design" változhat. ' Tehát nem az őrzési egységeket vettük alapul. Azaz, ha egy oklevélben több más oklevelet is átírtak, azok mind külön adatlapra kerültek. 3 L. erre az I. fejezetben írtakat. 19