Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 4. szám - Kis Péter–Petrik Iván: Budapest középkori történetére vonatkozó levéltári források adatbázisa / 14–25. o.

a pecsétek nagyításait is. Az átírás (Transkription) esetében a betűhív átírás mellett megtalálhatjuk a paleográfiai leírást és a jellegzetes betűformák felsorolását. A kiadás (Edition) pont alatt pedig a szöveghű, történészek által használt átírást lehet elolvasni. Amelyik levéltári egységről készültek átírások, azok esetében tulajdonképpen, a többi formai kellék megléte (bevezető, kiadási alapelvek Összefoglalása stb.) miatt „virtuális okmánytárakról" is lehet beszélni. Az eddig elvégzett munka és a folyamatban lévő munkálatok Az adatbázis építésének első lépéseként Györffy György közismert történeti-földrajzi művének, a Pest és Pilis megyéket, így a szóba jövő településekre vonatkozó forráshelyeket magába foglaló kötetében található

13 adatokból (helynév, évszám, jelzet, hivatkozás) Excel táblázat készült. Az adatsor 1301 előtti része kiegészült a Magyar Országos Levéltár középkori anyagának előbb említett nyilvántartásával. Ezután került sor az Excel tábla Access adatbázissá alakítására. A következő fázist az jelentette, hogy az így létrejött adatbázisba szerkesztettük a Csáttfa'-gyűjternény (Budapest Főváros Levéltára)

14 másolataiban, illetve az 1954 és 1959 között létrehozott cédulakatalógusban (Budapest Történeti Múzeum) fellelhető további információkat. Emellett az egyes oklevelek tartalmi feltárását is elvégeztük, fejregeszta megírásával, valamint ez alapján a helynevek (pl. Újbécs, Gercse stb.) és a konkrét témamegjelölés (pl. pesti polgár, megyeri rév stb.) kiemelésével.

15 Az adatbázis feltöltése során, a munka közben felmerült problémák alapján, folyamatosan korrigáltuk és bővítettük ezeket és a többi rovatot. Az egyes, Budapest Árpád-kori történetére vonatkozó forrásokat tartalmazó rekordokhoz tartozó, nyomtatásban már megjelent szövegek szkennelése, illetve szövegfelismerő programmal hypertext formátumú verzióvá alakítása és a „megkapott" szöveg összeolvasása, ellenőrzése gyakorlatilag befejeződött, ez tulajdonképpen a Budapestokmánytár I. kötetében szereplő 320 oklevelet jelenti.

16 Hátra van az e kötetben nem szereplő oklevélszövegek bevitele, lehetőleg a legmodernebb kiadásokat alapul véve. E munka párjaként megkezdődött — és jelenleg a végéhez közeleg — az oklevelek képének digitalizálása is, részben eredeti példányról szkennelve, ahol a technikai és egyéb feltételek adottak voltak (ez jelen állás szerint az Esztergomi Prímási és Főkáptalani Levéltár) vagy fényképnagyításról (Magyar Országos Levéltár U szekciója — Diplomatikai Levéltára és Diplomatikai Fényképgyűjteménye). A digitalizálásnál „menet közben" felmerült egy további módszertani kérdés. Itt elsősorban azt kellett megfontolni, hogy szükséges-e több száz olyan oklevelet ilyen módon digitalizálni, amelyek csekély érdemi információt nyújtanak a város történetéhez, így pl. a 13. sz. közepe után Budán, a Margitszigeten stb. kibocsátott királyi oklevelek vagy azok, amelyek a méltóságsorban (ó)budai prépostot említenek, és ahol más „budapesti vonatkozás" nincs. Mivel a kiindulópontunk Györffy történeti földrajza volt, ahol a 13 GYÖRFFY GYÖRGY: AZ Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. IV. köt. Bp., 1998.497-714. 14 Budapest Főváros Levéltára (= BFL) XV. 12. 1. d. 15 Minderről bővebben I. a II. fejezetet. 16 L. a 2. lj-t. Az összeolvasás során számos esetben hibás olvasatot és hiányosságokat is találtunk, ezeket folyamatosan javítjuk. 17