Levéltári Szemle, 54. (2004)
Levéltári Szemle, 54. (2004) 4. szám - Eigner, Thomas: A Monasterium projekt (MOM) – www.monasterium.net / 3–13. o.
kijelölése révén rendezi a megfelelő helyre. A személyneveket a mai helyesírási szabályoknak megfelelően egységesíti. Az általánosan ismert történeti személyiségeket — mint császárok/királyok, hercegek, pápák, püspökök, apátok — tisztségükkel (címükkel) és legfontosabb adataikkal együtt jelölik. Olyan személyeket — mint kiállító, pecsételő vagy tanú — az adattár úgy ad meg, hogy a kutató konkrétan tudja adataikat kikeresni. Emellett bizonyos személyi kombinációkra is lehet keresni, amelynek révén pl. egyetlen gombnyomással bizonyíthatjuk a kapcsolatot különböző pecséthasználók között. A jogi tárgyszavakat a rendszer az alindexmezőben, írásmódjuk szerint egységesíti és a legrövidebb formában magyarázza. Az indexszel történő kutatásnak az a legnagyobb előnye, hogy olyan szavakat is ki lehet keresni, amelyek nem találhatóak meg a teljes szövegekben. így pl. az is lehetséges, hogy helységeket mai elnevezésük szerint, vagy személyeket a modern névátírás alapján keressünk. A felhasználónak az eredmény egyúttal némi információt is nyújt a keresett fogalomról. A lehetőség, hogy a kutató eredeti szöveghelyeket keressen, természetesen ettől függetlenül fennáll. Új feldolgozások Nagy és fontos levéltári egységek egész sora még ma sem — vagy csak kevéssé — dokumentált. Ezek esetében a MOM arra törekszik, hogy kivonatok formájában dolgozza fel az okleveleket. Ezen a módon a melki bencés, a klosterneuburgi ágostonos és a zwettli ciszterci rendház dokumentumait dolgozták fel. Melkben az előkészítő munkálatokat Gerhard Winner kezdte meg 1991-ben, aki a rendi levéltár rendezésének keretében regesztákat alkotott. Ezeket a regesztákat teljesen átdolgozták, és mai ismereteink szerint aktualizálták. A körülbelül 2500 oklevelet először nyomtatott oklevélgyűjteményként publikálták, majd második lépésként integrálták a MOM adatállományába. A klosterneuburgi rendház oklevélállománya mintegy 3000 darabos. A 19. században 1399-ig készültek feltárások. 15 Ezeknek a publikációknak sok a hiányossága, mivel az akkori szerzőknek nem állt minden forrás a rendelkezésükre. Ez a középkori állomány feldolgozásánál érzékletesen megmutatkozott. Ezeknek a szövegeknek a digitalizálása — nem utolsósorban technikai okokból — nehézségekbe ütközött, mivel az 1815-ből származó betűformákat az OCR csak nagy hibaszázalékkal ismerte fel. A mintegy 1000 darabos zwettli állomány új feldolgozásánál szintén Gerhard Winner, továbbá Benedikt Hammerl és Alois Wagner kezdte el az előkészületi munkálatokat. Az újonnan elkészített regesztákat ezúttal is először nyomtatott oklevélgyűjteményben publikálták, és csak utána tették szabadon hozzáférhetővé a MOM honlapján. A fenti három feldolgozáshoz a közelmúltban fogtak hozzá. Emellett azonban az adatállományt állandóan ki kell egészíteni olyan rendházak és kolostorok anyagaival, melyeknek okleveleit még egyáltalán nem dolgozták fel. Ilyenek pl. Gaming, Ybbs, Erla és Tulln. 15 FISCHER, MAXIMILIÁN: Merkwürdige Schicksale des Stiftes Klostemeuburg. Wien, 1815.; ZEIBIG, HARTMANN JOSEF: Urkundenbuch des Stiftes Klostemeuburg bis zum Ende des vierzehnten Jahrhunderts. Wien, 1857-1868. (Fontes Rerum Austriacarum 11/10. und 11/28.) 8
