Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - MÉRLEG - Szabó Csaba: Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei 1944. december 23.–1947. május 31. Szerk.: G. Vass István–Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei 1947. június 1.–1950. február 25. Szerk.: G. Vass István / 80–81. o.

napirendi jegyzékeket kereshető adatbázisban tegye közzé, hiszen 2001-ben ugyancsak az Arcanummal közösen megjelentette Soós László szerkesztésébea az 1867 és 1944 közötti minisztertanácsi ülések napirendi pontjait. Az 1945 utáni magyar történelem kiemelkedő fontosságú forrásainak minél alaposabb segédletekkel való ellátása, közzététele a Magyar Országos Levéltár elsőrendű feladatai közé tartozik. G. Vass István és munkatársai két rendkívül alapos kötetben gyűjtötték egybe az 1944 és 1950 közötti minisztertanácsi ülések napirendi pontjait. A második világháborút követő magyarországi politikai, gazdasági, társadalmi átalakulás gyakran eltérő szakmai megítélése, a koalíciós időszak, a szűkülő parlamenti demokrácia nagy kutatottsága önmagában is indokolta a segédletek elkészítését. 1944 és 194849 között a minisztertanács még mindenképpen az ország egyik meghatározó döntéshozó testülete. A Magyar Kommunista Párt, illetve a Magyar Dolgozók Pártja vezető szervei üléseinek napirendi pontjai pedig még kiadásra várnak (az MDP vonatkozásában ilyen tárgyú segédlet várhatóan 2005-ben jelenik meg). A G. Vass István által szerkesztett minisztertanácsi napirendi jegyzékek részben a korábbi tapasztalatokra építve, azok hibáiból tanulva, a segédlettípus mintaszerű megvalósításának tekinthetők. A napirendek tükrözik az eredeti iratanyag alapos feltártságát. A segédlet összeállítói a napirendi pontok meghatározásánál minden esetben a korabeli jegyzőkönyvekre, illetve az azokhoz készített háttéranyagokra támaszkodtak. Szakítottak az egykorú címek puszta ismertetésének gyakorlatával. A kötetek felépítése világos, áttekinthető. A bevezetőben a szerkesztő összefoglalja a minisztertanács működését és a testület által tárgyalt, a korszakra jellemző legfontosabb kérdéseket. Részletesen ismerteti a segédlet használatának módját, bemutatja a kutatót segítő mellékleteket, felépítésüket, szerkesztési elveit. A napirendi pontok folyamatos sorszáma és a dátumok együttes megadása pontosan azonosítja az ülés jegyzőkönyvét. A tartalomjegyzékben is jelzik a kormányváltásokat, így a folyamatosan szerkesztett napirendek mellett is világosan elválik az egyes kabinetek tevékenysége. A segédlet nagy érdemére válnak a türelmes, aprólékos munkával összeállított mutatók. Nemcsak a megszokott tárgy-, személy- és helynévmutatók teszik valóban jól használhatóvá a napirendi jegyzéket, hanem a minisztertanács működése során keletkezett törvények, rendeletek alapos mutatói is. Összességében megállapíthatjuk, hogy a jövőben a levéltárosoknak, akik napirendi jegyzéket kívánnak közreadni, tartaniuk kell azt a színvonalat, amit G. Vass István és munkatársai megvalósítottak. Jelen vállalkozást pedig folytatni kell egészen a rendszerváltozásig ugyanilyen minőségben. Később integrálni kell az egész kommunistaszocialista korszak döntéshozó testületeinek, a minisztertanácsnak — miután a mutató néhány következetlenségét javítják — és a párt (MKP, MDP, MSZMP) vezető szerveinek üléseiről készített napirendi jegyzékeket egy jól használható CD-, illetve DVDROM adatbázisba, esetleg lehetővé tenni az on line internet elérés biztosítását is. Szabó Csaba 81