Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - MÉRLEG - Szabó Csaba: Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei 1944. december 23.–1947. május 31. Szerk.: G. Vass István–Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei 1947. június 1.–1950. február 25. Szerk.: G. Vass István / 80–81. o.

MINISZTERTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI 1944. DECEMBER 23.-1947. MÁJUS 31. Szerkesztette: G. VASS ISTVÁN. Összeállította: CSAPÓ MÁRIA-HAÁSZ RÉKAKURECSKÓ MlHÁLY-SZŰCS LÁSZLÓ-G. VASS ISTVÁN. Bp., 2003. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 11.) 448 o. MINISZTERTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI 1947. JÚNIUS 1.-1950. FEBRUÁR 25. Szerkesztette: G. VASS ISTVÁN. Összeállította: CSAPÓ MÁRIA-HAÁSZ RÉKAKURECSKÓ MlHÁLY-SZŰCS LÁSZLÓ-G. VASS ISTVÁN. A személynévmutatót készítette: PINTÉR MARIANN. Bp.,, 2004. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 11/2.) 576 o. A levéltári segédletek készítése a legfontosabb levéltári, levéltárosi munkák közé tartozik. Elsődleges célja, hogy az iratanyagot minél könnyebben használhatóvá tegye. Már az irattárban is készülnek úgynevezett ügyviteli segédletek, gyakran ezekre építenek a később készült levéltári segédletek. Ebbe a típusba tartoznak a napirendi jegyzékek is, amelyek többnyire az országos és a helyi döntéshozó testületek jegyzőkönyveihez készültek, néha az egyes jegyzőkönyvekhez csatoltan, máskor külön gyűjtve. Ezekből az ügyviteli jellegű segédletekből viszonylag gyors munkával, az eredeti napirendi pontokból össze lehet állítani levéltári segédletet, napirendi jegyzéket. Ezeknek a segédleteknek, a nyomtatásban megjelenteknek is, többnyire közös jellemzője az egyenetlen öszszeállítás. A szerkesztők általában kritika nélkül elfogadták a korabeli napirendi pontokat, amelyek gyakran köszönő viszonyban sincsenek az eredeti iratanyaggal. Nem készült mutató ezekhez a kiadványokhoz, így lényegében alig segítik a kutatást, egyáltalán nem lesz az iratanyag, az eredeti jegyzőkönyv könnyebben használható általuk. Csakis arra jók, hogy nem kell az eredeti jegyzőkönyveket kézbe venni a kutatás során, de az egész jegyzéket végig kell lapozni ülésről-ülésre ahhoz, hogy megtaláljuk a keresett napirendet, illetve megközelítőleg a témát. A rendszerváltozás után a napirendi jegyzékek megjelentetése különösen azoknál az iratanyagoknál vált fontossá, amelyek a korábbi évtizedekben a kutatás elől részben vagy teljesen el voltak zárva. A korábbi negatív tapasztalatokon részben okulva adta ki a Magyar Országos Levéltár a Magyar Szocialista Munkáspárt központi vezető szerveinek napirendi jegyzékeit [Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei. Szerk.: NÉMETH JÁNOSNÉ. 1. köt. 1956-1962. Bp., 1995. 266 p.; 2. köt. 19631970. Bp., 1998. 349 p.; 3. köt. 1971-1980. Bp., 2000. 470 p.; 4/1-2. köt. 1981-1989. Bp., 2001. 526 p.;]. A kutatóknak ez a kiadvány már valóban nagy segítséget jelentett, hiszen a jegyzékhez részletes név- és tematikus tárgymutató is tartozik. A köteteket ugyanakkor még mindig a módszertani követelmények kialakulatlansága jellemzi. Túlságosan kötődik a segédlet a korabeli napirendi pontokhoz. Nem jelezte a szerkesztő a napirendről levett pontokat, amivel elkerülhető lett volna, hogy a kutatók feleslegesen keressenek egy-egy témára, napirendre. A további felhasználást elősegítendő, 2003-ban a Magyar Országos Levéltár az Arcán um Adatbázis Kft-vei együttműködve CD-ROMon is kiadta a segédletet. A MOL már korábban úttörő szerepet vállalt abban, hogy a 80