Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - MÉRLEG - Katona Csaba: A Pest Megyei Levéltár. Levéltárismertető / 74–76. o.

BÖŐR LÁSZLÓ-EGEY TIBOR-HÉJJAS PÁL-HORVÁTH M. FERENC A PEST MEGYEI LEVÉLTÁR / DAS KOMITATSARCHIV PEST / PEST COUNTY ARCHIVES. LEVÉLTÁRISMERTETŐ / ARCHIVFÜHRER / ARCHIVES GUIDE. Fordította: HAMZA BERNADETT (angol), MAGÓ JUDIT (német) Budapest, 2004. 212 o. A 2002-ben új, korszerű épületbe költöző Pest Megyei Levéltár ebben az évben egy szép és hasznos kötettel lepte meg mindazokat, akik nem sajnálják a fáradtságot arra, hogy jobban megismerjék a megye legrégebben működő jogfolytonos intézményének múltját és jelenét. Bár nyilvánvaló, hogy főleg a kutatók, továbbá a levéltáros kollégák lesznek azok, akik elsőként ütik fel az itt ismertetett kötetet, bizonyára lesznek olyanok is, akiknek figyelmét először a kötet külseje ragadja meg, hogy aztán érdeklődésük a külcsín után a hasonlóképpen értékes belbecs felé forduljon, köszönhetően az ízléses „csomagolásnak". Mit érdemes tehát tudni erről a kötetről, amely célközönségének tekintheti a kutatótermek szorgos látogatóin túl a potenciális kutatókat is? Ahogy a pontos, minden hivalkodástól mentes cím (A Pest Megyei Levéltár. Levéltárismertető) is elárulja, a levéltár egy olyan, az átlagember számára is érthető és haszonnal forgatható kiadványt kívánt megjelentetni, amely az intézménnyel kapcsolatos alapvető információkat foglalja magába; éppen ennyit és nem többet. Mindezt a magyaron kívül még két nyelven, a Közép-Kelet-Európa térségében hosszú évszázadokon át közvetítő nyelvként beszélt németen, illetve a 21. század nemzetközi információcseréjének nyelvén, az angolon. A kötet nem okoz csalódást, azt nyújtja, amit a cím ígér: pontos, közérthető, alapvető információkat. Érdemes részletesebben megismerkedni a kötet szerkezetével (amely természetesen mindhárom nyelven ugyanazt a felépítést követi). Az érdeklődő a lapokat forgatva elsőként a fenntartó, egyben pedig a levéltár gyűjtőterületét képező törvényhatóság, Pest (vár)megye történetével, illetve jelenével ismerkedhet meg, különös tekintettel a megyének az évszázadok számos változáson átesett közigazgatására. Aligha szükséges bővebben kiemelni, hogy ez nem csupán a történelem érdekessége miatt fontos, hanem azért is, mert a megye igazgatásának, területének formálódását megismerve a figyelmes olvasó a kutatást is segítő adatok birtokába juthat. Ezt követően — a hangsúlyt ezúttal döntően a 20. századra helyezve — az intézmény, a levéltár története követi a fenntartó megyéét, szervesen illeszkedve ahhoz, egyúttal külön kitérve az 1970-es évek során létesült két vidéki osztály, a nagykőrösi, illetve a váci bemutatására. Az ismertető harmadik nagyobb egysége szól magáról a levéltári iratanyagról, fondfőcsoportonként taglalva azt, ezeken belül külön kiemelve egy-egy olyan irategyüttest, amely fokozott kutatói érdeklődésre tart/tarthat számot. Közülük — értelemszerűen — Pest megye törvényhatóságának iratait ismerteti legrészletesebben a kötet, de ugyancsak kiemelt hangsúlyt kapnak a megye területén lévő városok közül Nagykőrös, Vác, Cegléd, Szentendre, Kiskunlacháza és Ráckeve iratgyűjteményei. 74