Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Petrikné Vámos Ida: A Nógrád Megyei Levéltár balassagyarmati részlegének létrejötte és működésének első évtizede / 67–70. o.

mellett megemlítette, hogy a helytörténeti kutatások biztosításához külön teremre lenne szükség.'' Két héttel később Kmetty Kálmán, a városi tanács elnökhelyettese válaszolt: „... konzultáltam tanácsunk vezetőivel. Örömmel értesítelek, hogy mind a levéltári részleg, mind pedig a fióklevéltár létesítésének gondolata igen kedvező visszhangra talált."

12 Schneider Miklós körültekintően fogott hozzá a részleg kialakításához. Ezt mutatja az az összeállított kérdőív is, amit a már működő részlegeknek (fióklevéltáraknak) küldött, hogy azok addigi tapasztalatait a gyarmati részleg létrehozásánál hasznosítani tudja. Az 1970-es évek elején hat megyei levéltárban létezett valamilyen levéltári kirendeltség.

13 A Schneider Miklósnak megküldött válaszok alapján megállapítható, hogy a tervezett részleg a kezelt iratmennyiséget figyelembe véve a legkisebb kirendeltségként jött létre, a működés feltételei viszont jobbak voltak a már működő egységekénél. Lombos Márton és Kmetty Kálmán, a város akkori vezetői tehát örömmel fogadták a megyei igazgató levéltár-telepítési szándékát. Az ügy szempontjából szerencsés egybeesés volt az, hogy Balassagyarmaton a volt vármegyeházából éppen ebben az időben költözött ki a szociális otthon és a Finomkötöttárugyár is. Az üresen álló épületet a város kulturális célokra kívánta hasznosítani, és ebbe az elképzelésbe tökéletesen beleillett a levéltár elhelyezése. A városi tanács végrehajtó bizottsága 1973. május 16-án a Nógrád Megyei Levéltár balassagyarmati részlegének elhelyezésére a Köztársaság tér 2. (volt megyeháza) Madách utcai bejáratától jobb kézre eső hat darab, kb. 150 m

2 alapterületű részt jelölt ki.

14 Valószínű, hogy az elhelyezésre vonatkozó döntést alapvetően nem befolyásolta az a tény, hogy a második világháború előtt ezekben a helyiségekben működött Nógrád Vármegye Levéltára Az átalakítási munkálatokat 1973. szeptember 19-én kezdték el, és december 19-én — a korabeli jegyzőkönyv megfogalmazása szerint — a levéltár már átvette a helyiségeket üzemeltetésre.

15 A költségekhez a városi tanács 101 000, a megyei levéltár pedig 60 000 forinttal járult hozzá. A levéltári állványzatra, a berendezésekre és egyéb költségekre a megyei tanács 120 000 forint pótelőirányzatot biztosított. 1974. január 2-ával tehát a balassagyarmati levéltár ugyanazon falak között kezdte meg működését, ahonnan a megyei levéltár mintegy harminc éve távozásra kényszerült. Két munkaszobában (az egyik kutatóteremként és munkaszobaként, a másik rendezőszobaként funkcionált) és három iratraktárban, összesen 136 m

2 alapterületen kezdődött a levéltár legújabb kori története. A 136 m

2-ből 84 m

2-nyi területen alakítottak ki raktárakat, ahová 190 ifm-nyi anyag elhelyezésére alkalmas polcrendszert építettek be. A raktárakba száz ifm-nyi iratot hoztak át Salgótarjánból: mintegy fél ifm-nyi városi feudális kori (1755-1845), két ifm-nyi polgári kori (1848-1943), húzs ifm-nyi abszolutizmus kori bírósági anyagot, iskolai iratokat, céhes iratokat, Nagy Iván és a múzeum 11 NML irattára, 340/1972. 12 NML XXIII-503 BVT Titk. 541/1972. 13 Kőszegen (250 ifm), Mosonmagyaróvárott (1600 ifm), Nagykőrösön (2000 ifin) fióklevéltárak, Csongrádon (300 ifm), Hódmezővásárhelyen (1020 ifm) és Kiskunfélegyházán (2000 ifm) levéltári részlegek működtek. 14 NML XX1II-505-BVT VB lg. 0-5366/1973. 15 NML XXIII-510 BVT Terv-Stat. O. 8117/1973. 69